Vízimentő, vízimentés, vízimentő tanfolyam, úszómesteri tanfolyam, vízi rendezvénybiztosítás, balatoni vízimentők, VMSZ
Riasztás, segélykérés: +36 30 383 8383
Hírek
Vizimentés
Hasznos információk
VMSZ

Interjú Mentőmellény Nagyköveteinkkel - Zólyomi Zsolt

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata 2021. júliusában számos ismert és elismert embert kért fel arra, hogy legyen “mentőmellény nagykövet”, segítsen a mentőmellény viselés népszerűsítésében. Köztük van Zólyomi Zsolt, parfümkészítő is – vele beszélgetünk.

- Zsolt, mennyi időt töltesz vízen?

- Nagyjából a heti négy-öt alkalom minimum megvan. Balcsin van négy kishajócskám (kettő vitorlás, kettő elektromos), három windszörföm, egy kajakom, ja és még úszom is mindennap. De ha Budapesten vagyok, akkor is biztosan elmegyek uszodába, minden másnap legalább. Gyerekkoromban is sok időt töltöttem a vízben, mert édesapám szemorvos volt, és Észak-Afrikába, Líbiába ment dolgozni, így mi a tenger mellett gyerekeskedtünk. Líbiában van Észak-Afrika legtisztább tengerpartja, ott együtt úsztam rájával, cápával, murénával, hatalmas élmény volt.

- Nálunk végeztél vízimentőként. Ez azt jelenti, hogy nagyon jól tudsz úszni, mert nagyon magasak a követelmények a tanfolyamainkon.

- Nem tudok szerintem én olyan jól úszni, alulról éppen, hogy befértem a szintfelmérő alapján. Nem mai csirke vagyok, az 51. évemet taposom, persze azt mondhatjuk, hogy ahhoz képest jól megy. Pláne, hogy elég rosszul indult az úszásoktatásom.

Gyerekkoromban elvittek a helyi uszodába - miskolci gyerek voltam -, és borzasztó rossz oktatónk volt, állandóan a víz alá nyomtak, rendszeresen begyulladt a fülem, és kéthetente mentem fülszúrásra, úgyhogy nekem ez szörnyű első élmény volt. Utáltam az egészet. Aztán tizenegy évesen lett egy barátom, a Süle, aki öttusázott, benne száz százalékig megbíztam, mert tényleg a legjobb barátom volt. Ő mutatta meg az legegyszerűbb értelmes dolgokat nekem az úszás kapcsán, amikor az Omszki-tóra kibringáztunk illegálba’ fürdeni, nem erőltetve, nem lenyomva a víz alá. Például, hogy „így feküdjél fel”, “így tedd be a fejed”, meg „úgy vedd a levegőt”, „így kell a ritmust tartani”. Soha többet nem kaptam úszásedzést az ő bátorításán, iránymutatásán kívül. Elkezdtem járni az uszodákba, közben rátaláltam a szilikon füldugóra, és azóta nem gyullad be a fülem sem.

Zólyomi Zsolt

- Miért lettél vízimentő?

-2017-ben kimentünk a Karib-tengerre, Guadeloupe-ra, és az érkezés napján beiratkoztam egy hullámszörf kurzusra. Én az Omszki-tavon tanultam meg windszörfözni tizennégy évesen egy holland lánytól. Ám az windszörf, tehát árboca meg vitorlája is van, vagyis hasonlít, de nem ugyanaz. Viszont engem mindig nagyon vonzott a hullámszörf, amit Magyarországon nem lehet űzni, mert nincsenek elég nagy hullámok hozzá.

És akkor ott Guadeloupe-on az első délután lementünk a tengerhez, még mielőtt a tanfolyam elkezdődött volna, és a szörfös barátaim bementek egy elég agresszív, erőteljes, rövid hullámokkal csapkodó, az úgynevezett „white wash” mögötti hullámzásba szörfözni egy szűk, aszimmetrikus sodrású, sziklás öbölbe. Én pedig gondoltam, hogy hát én klafa vízi gyerek vagyok, majd jól beúszok hozzájuk, és ha van rá mód, kicsit ki is próbálom előre. Na, hát ez nem volt jó ötlet, mert ahogy átértem oda, ahol átcsapnak a hullámok, kiderült, hogy egyáltalán nem egy életbiztosítás ott úszkálgatni. A szörfösök nem könnyen látják ilyenkor, ha deszka nélkül úszik ott valaki. Ott ragadtam a “centrifugában”, és hamar beláttam, hogy nem tudok egyedül kijönni, mert nagyon erős, magas és nagyon gyorsan jövő hullámok voltak, és bár eleinte fel-felúsztam rájuk, ez egyre kevésbé sikerült, és már lassan kezdtem nyelegetni a hullámok tetejéből a vizet.

Ekkor, szinte a semmiből megjelent egy szörfös, és a deszka hegyével pont nekiment az egyik talpamnak. Na, onnantól kezdve már csak három ép végtaggal igyekeztem ugyanezt az idiotizmust folytatni. Emlékszem, hogy az a gondolat is bennem volt, hogy kiúszok oldalra, mert viszonylag közel volt a part, de akkor biztos meghaltam volna, mert az erős hullámok nekivertek volna a szikláknak. Ez egy olyan 15-20 húsz perces szorongás volt, éreztem, hogy fáj a lábam, fogy a levegőm, fogy az erőm. A szörfösnek, aki nekem jött, nem sok mentőötlete volt, mert ő is kezdő volt ebben a sportban, de legalább visszajött hozzám, és a deszkájába kapaszkodva szenvedtünk felváltva. Ekkor nagy szerencsénkre odaért hozzánk egy idősebb szörfös, aki tapasztalt oktatónak tűnt, és nagyon gyorsan megtanított minket, hogy hogy lehet ketten, egy szörfdeszkán kijutni a bajból: mint a fókakölykök, egymás fenekébe bújva ráhasalva, és egy testté válva, full izomból kievezve. Két perc alatt a parton voltam, és mehettünk is a kórházba a lábammal. Törés szerencsére nem volt, csak a nagy fájdalom - így másnap annak rendje és módja szerint, sántikálva megjelentem életem első szörfóráján… És mi tagadás, a következő napokban mindennek ellenére jó párszor újra átéltem a halálfélelemmel vegyes sikító élvezetet, amit ez a sport jelent - de már tapasztalt edzővel és a saját deszkán, amit nyilván sokkal könnyebb átvezetni az átcsapó többméteres hullámokon, rajta hasalva és felevezve rájuk, vagy hanyatt fordulva a deszkát átfogva átbukva alattuk, mint bennük úszkálni.

Ezután az ijesztő élmény után hazatérve egyszer azt láttam, hogy Bagyó Sanyi (a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnöke – a szerk.) megosztotta a Facebookon a tanfolyamotok felhívását, én meg egyből elmentem, és hát sikerült is elvégezni.

-És szolgáltál is strandi vízimentőként.

- Hát persze, nyáron úgyis sokat lent vagyok a Balcsin, és a parfümkészítésben néha pont akkor jön az ihlet, amikor úgymond nem csinálsz semmit, de legalábbis nem konkrétan a parfümkészítéssel foglalkozol. Nekem kikapcsolódást jelent a vízimentés a munkámból, egy szellemi feltöltődést is egyben.



- A mentőmellény nagyköveti programunkban is a legelső pillanattól benne vagy.

- Történt az a sajnálatos dupla haláleset Alsóbélatelepen, amikor egy testvérpár fulladt bele a vízbe. Az engem nagyon megérintett, hiszen nekünk, akik ebbe egy picit is belelátunk, baromi rossz érzés, hogy nagy valószínűséggel elkerülhető lett volna a tragédia, és banális, apró rossz döntések sorozata vezethetett oda. Ráadásul érzelmileg is kötődöm a helyhez, ott van az Eötvös József Gimnázium-i táborom - a mai napig lejárunk oda az öregdiákokkal -, és Bélatelepen volt a nagy gimis diákszerelmem, sokat jártam oda udvarolni. Nagyon ritkán írok közéleti témában a Facebookra, de most nem tudtam néma maradni. Komment-cunami indult alatta, és nyolcezer körüli ember osztotta meg. Pont ekkor indult a mentőmellény-kampányotok is, a szálak pedig összefutottak. Így kezdődött.

-Neked hányféle mentőmellényed van?

- A leggyakrabban használt kisgéphajóm hatszemélyes, így azon van négy felnőtt és kettő gyerek, igazi, galléros mentőmellény. Ezen felül van még egy sportmellényem is, ezt hordom windszörfözéshez, kajakozáshoz, vitorlázáshoz. És én még szeptember-októberben is úszom a tóban. Mindenképp örömmel látnám bármelyiket a SUP-okon, vízibicikliken a strand szélén mélyebbre merészkedőkön. És egy a vízi élet veszélyeire figyelmet felhívó videós sorozat is nagy hasznosságú lenne szerintem a nyári idényben a tévékben leadva.

Ajánlataink: