Interjú egy hideg vízi úszóval, Horváth Zsolttal
Ha az időjárás megfelelő lesz, most szombaton rendezik meg az idei Téli Balaton-átúszást Szántód és Tihany között. Viszonylag kevesen tudnak 5 fokos vízben úszni, és nagyon tudatos felkészülést igényel az, hogy egyáltalán kvalifikálni tudja magát egy úszó egy ilyen megmérettetésre.
A hideg vízben úszás veszélyes is lehet, akár bele is lehet halni, ha valaki nem szakszerűen készíti fel magát rá. Hogyan edz valaki arra, hogy akár fél órán át kell úsznia ilyen hideg vízben? Erről is kérdeztük Horváth Zsoltot, aki már nemcsak hideg, hanem jeges vízben is versenyzett idén.- Zsolt, az elmúlt egy-két évet leszámítva, nem voltál „nagy úszó”.
- Ez így igaz. Van egy testnevelő tanár diplomám, de sosem érdekelt az úszás. Az elmúlt közel negyven évet küzdősporttal töltöttem. Aztán ahogy öregszik az ember, elkezd gravitáció mentesebb sportok felé nézni. Akkor jutott eszembe az úszás. Nagy duzzogva elkezdtem, és ezzel párhuzamosan egy küzdősportoló barátom lehívott körülbelül négy éve, december 31-én a Lupa-tóra. A thai bokszos tanítványaival ment a hideg vízbe, mondta, hogy csatlakozzak. Az első év így telt, többször mentem hideg vízbe, de akkor ez még csak egy buli volt: bementem, kijöttem, azt gondoltam, hú, de kemény vagyok. Első alkalommal még egy sokk volt a szervezetem számára, de körülbelül a második-harmadik alkalommal hozzászoktam.
És akkor volt egy nagyon furcsa érzésem: itt ülök nyakig a jégben, nézelődök, deres, havas, minden, és olyan békés, nyugis az egész. Amikor megszokod a hideget, akkor lassabban lélegzel, megnyugszol, és azon gondolkozol, hogy milyen békés érzés ez, milyen jól érzem magam, miközben mások itt haldokolni szoktak.
A második évben kezdtem azon gondolkozni, hogy jó dolog a hideg vízben megmártózni, de valami mást is ki kéne találni. Akkor találtam rá a neten arra, hogy a téli úszás, a Téli Balaton-átúszás létezik. Úgyhogy már másnap mentem, és próbáltam betenni a fejem a jeges vízbe. És Zétény fiam is elkezdte akkor. Először poénból, aztán indultunk résztávon az akkor Téli Balaton-átúszáson és végül az lett belőle, hogy tavaly, 16 és fél évesen, eddig egyetlen kiskorúként teljesítette a Téli Balaton-átúszás teljes, 1250 méteres távját, velünk, felnőttekkel együtt.
- Nem féltetted a hideg vízben? Ennek lehetnek veszélyei. Az egy dolog, hogy a saját testedet próbára teszed, na de a gyerekedet beengedni az 5 fokos Balatonba?
- Egyrészt minden ilyen megmérettetés előtt kötelező a sportorvosi vizsgálat. Másrészt ő is gyerekkora óta sportolt, tehát ő sem úgy állt ehhez hozzá, hogy nem mozgott soha, és egyszer csak fejest ugrott a hideg vízbe.
Ettől függetlenül eljött az a pont, amikor elkezdtem aggódni. Tavalyelőtt, amikor elkezdtük, és résztávon indultunk a Téli Balaton-átúszáson - szó sem volt versenyzésről-, mondtam neki, hogy „ha belehúzol, jövőre indulhatsz teljes távon”. És komolyan vette. Na, én innentől fogva, különösen, amikor eljött a január, már nagyon izgultam! Konkrétan nem tudtam aludni attól, hogy tényleg 1200 métert fog úszni a gyerek. Tudtam, hogy sportos, bírja, de hát akkor is bármi történhet. Ám akkor már nem mertem azt mondani, hogy mégse induljon a teljes távon.
Gond nélkül leúszta, és tényleg nagyon keményen készült rá. Rendszeresen, melegvízi edzéssel és hidegtűréssel. Idén pedig már az összes versenyen jobb időket úszott, mint én, úgyhogy most már csak kullogok utána.
- Indultatok idén az első Jeges Úszó Európa-bajnokságon is Nagyváradon. Miben más a jeges úszás, mint egy téli úszás?
- A hőfokban van különbség: a jeges úszóversenyeknél szigorúan mindig 5 fok alatti vízben rendezik a versenyeket. A hideg úszásnál pedig 5 és 10 fok között.
Hogyha bemegyünk a 10 fokos vízbe, már az is hideg. De a 15 fokos is. És olyan 5 fok körül van egy elég komoly lélektani határ, azt szoktuk mondani, hogy utána már minden fél fokot megérez az ember. Nagyon nem mindegy, hogy 1 fokos vagy 4 fokos vízben úszunk. Ez elképesztően nagy különbség.
- Egyre népszerűbb a téli úszás idehaza is. Nő az érdeklődők, a nevezők száma. Az emberek szeretnek kipróbálni extrém dolgokat, de azért ez nem való mindenkinek. Hogy kell ehhez hozzákezdeni?
- Én nem vagyok orvos és nem vagyok kutató, de el merem mondani azt, amit hiteles forrásokban olvastam: változott az elmúlt évtizedekben annak a tudományos megítélése, hogy milyen hatással van a hideg víz az emberi szervezetre. Nem véletlenül indultak el a kriokamrák, a különböző hidegterápiás megoldások, melyek élsportolók körében nagyon-nagyon népszerűek.
A hideghez való hozzáállást három területre érdemes osztani. Az egyik, amit az előbb említettem, a regenerációs célú hidegterápia, amikor valamilyen sérülés, fáradtság, fájdalom, műtétek után helyreállítja a szervezetet a hidegkamrás kezelés, a jeges merülés. Ez ma már az élsportnak része egy csomó sportágban, például a küzdősportokban.
A másik fajtája -ezt rekreációnak nevezném-, amikor bemegyünk a hideg vízbe, ahogy mi is kezdtük a fiammal. Ennek is jótékony hatása van, felpezsdíti az egész szervezetet, dolgoztatja az ereinket, az izmainkat, egy picit a komfortzónán kívülre lépünk. És olvastam róla kutatást, illetve saját tapasztalat is, hogy ha rendszeresen csinálja az ember, a különböző felső légúti betegségeket kisebb százalékban kapja el. És azt is szokták mondani, hogy az egyik boldogsághormon, a dopamin-termelődés is megindul a szervezetben a hideg hatására.
Azt gondolom, hogy egy alapos orvosi vizsgálat után tök jó, ha minél többen csinálják ezt. Megdöbbenve néztem videókat Angliából, ahol egész télen nyitva vannak az uszodákban a kinti medencék, és úsznak az emberek. Nem sokat, 50 és 500 méter között, de alig férnek el reggel hatkor a 8-9 fokos vízben, mert annyian használják ezt a lehetőséget.
És van a harmadik ág, ami már egy sport, ezt képviseljük mi is. Hideg, jeges vízben úszunk különböző távokat, különböző versenyeken indulunk. Az, hogy ebből a nagy tortából ki melyik szeletet választja, teljesen egyéni habitus kérdése.
- A hideg vizes versenyek legtöbbjére csak úgy lehet nevezni, ha előtte rövidebb távú versenyeken már úszott az ember, ezekkel tudja magát kvalifikálni. Tehát nagyon vigyáznak a szervezők is arra, hogy felkészülten érkezzenek az úszók például a Téli Balaton-átúszásra. Ahhoz, hogy idáig eljusson valaki, mit kell tenni? Mit ajánlasz, hogyan kezdje el valaki ezt a sportot, vagy hogyan próbálja ki, hogy való-e neki? Attól óva intünk mindenkit, hogy magától neki induljon a hideg víznek.
- Abszolút egyetértek. Az alapszabály az, hogy egyedül soha ne induljon a hideg vízbe! És ne egy világtól elzárt kis tóban, az erdő közepén kezdjen el léket vágva, ahogy Tiktok videókban lehet látni.
Olyan társasággal menjen, ahol már van tapasztalt hideg vizes merülő, hideg vizes úszó. Nem is biztos, hogy rögtön az úszással kéne kezdeni. Nekem könnyebb volt először egyhelyben állni a vízben, és utána belecsapni az úszásba.
Kihez lehet fordulni? Létezik itthon is már több csapat, kisebb-nagyobb társaságok a hideg vizes úszás körül. A szerveződések közül a legnagyobb, a Nemzetközi Hidegvíz Törzs Egyesület. Ők úszással, rendezvényszervezéssel, egészségmegőrző tevékenységekkel, közösségépítéssel és sok más hideggel kapcsolatos dologgal is foglalkoznak. Mi, a Jégember Klub, alapvetően az úszásra koncentrálunk, de nálunk is van, aki csak rövid távokat úszkál és inkább csillezik a vízben. Abban is tudunk segíteni, hogy megpróbáljuk összekötni azokkal az emberekkel, akik a közelében vannak és ezzel foglalkoznak.
És persze kortól, edzettségi állapottól függően mindenképpen érdemes elmenni egy sportorvosi vizsgálatra, és kideríteni, hogy érdemes-e ebbe belecsapnunk, és milyen korlátokkal. Ezzel kell kezdeni.
- Ez a néhány év hideg vagy jeges vizes úszás milyen hatással van a szervezetedre?
- Egyrészt extrémen kevesebb náthás, influenzás megbetegedésem van az előző évekhez képest. A másik, hogy jól bírom a szélsőséges hőhatásokat. Kimegyek egy szál pólóban a zimankóba és összegereblyézem a leveleket. Pedig korábban kifejezetten fázós voltam. Az egész család ezen nevetett mindig, ültem télen az autóban, sál, sapka, nagykabát, maximumon ment az ülésfűtés, mellettem pedig mindenki olvadozott. Ez visszatérő cikizés volt a gyerekek meg a feleségem részéről is, amikor mentünk valahova telente.
És érdekes módon, azt vettem észre, hogy a nyári hőségre is közömbösebb lettem.
- A hideg vizes úszással kapcsolatban jelentek, jelennek meg tudományos írások, de azért az az igazság, hogy ez egy alulkutatott terület még. Ti figyelitek mások technikáit, tanultok olyanoktól, ahol ennek akár kulturális hagyománya van? Gondolok itt a finnekre, vagy más északi népekre.
- Ez valóban egy kevéssé kutatott terület. És az biztos nem működik, hogy majd mi kitaláljuk a tutit. Nagyon örülünk, hogy a versenyzés révén bekerültünk abba a társaságba - kvázi az elitbe-, ahol az úszóknak ez már sokkal magasabb szinten az életük része. Tegnap voltunk például egy dunaszerdahelyi versenyen, Szlovákiában bajnoki fordulók vannak, 33 klub versenyez, Csehországban, Angliában, Svédországban a finneknél vagy a lengyeleknél sokkal népszerűbb sport ez, és sokkal előrébb járnak, mint mi. Folyamatosan kérdezzük azokat, akik tapasztaltabbak, és emellett próbáljuk a kutatási eredményeket is követni. Nem vagyunk orvosok, de próbáljuk valamilyen módon leszűrni a következtetéseket, mert tényleg nagyon-nagyon sok olyan tévképzet van a hideg vizes úszással kapcsolatban, ami káros.
- Mondj egyet, amit sokan rosszul tudnak!
- Például a visszamelegedés. Az, hogy bemegyünk, és a hideg vízben úszunk, az csak egy dolog, az a móka fele. A másik fele az, hogyha nem egy-két percet vagyunk a vízben, hanem hosszabb időt, akkor ha kijövünk, érdekes módon a szervezet még tovább hűl. Tehát nagyon fontos meghatározni, hogy mikor jövünk ki, és utána hogyan melegedünk vissza. Ez akár dupla annyi ideig is tarthat, mint az az idő, amit a vízben töltünk. Nagyon intenzív reszketés indul el, és tudnunk kell, hogy milyen módon kerülünk vissza egy olyan egyensúlyi állapotba, amivel aztán nyugodtan tudjuk tenni a dolgunkat. Ezzel el lehet csúszni. Tudatosan, felépített módon kell visszamelegedni, ezt én is élvonalbeli versenyzőktől lestem el itthon és külföldön.
Érdemes a kijövetelhez úgy odakészíteni a papucsot, a törülközőt, egy meleg köntöst, hogy gyorsan fel tudja venni az ember. És nagyon fontos, hogy nem szűk ruhákat kell vinni, mert a reszketés és az átfagyott izmok, ízületek miatt finom mozgásokra ilyenkor nem képes az ember. Kényelmes, bő, hőmegtartó ruhára van szükség, amit könnyebben fel tudok húzni. Én egy vastag, három számmal nagyobb zoknit húzok föl egy nagy bakanccsal ilyenkor.
Ezután el kell kezdeni egy nagyon laza, ízületkímélő mozgást. Ezek lehetnek különböző lendítések, helyben dzsoggolás, paddal végzett fekvőtámasz. És az a hő, amit így megtermelünk, ott marad a ruha alatt. Szerintem kezdők egy öt-tíz perc alatt így kényelmesen vissza tudnak melegedni. Nagyon sokan futnak ilyenkor, én ezt egy kicsit óvatosan kezelném, csak óvatos kocogás jelleggel javasolnám, mert ha elkezd valaki kilométereket futni szétfagyott ízületekkel meg izmokkal, az nem biztos, hogy jó.
- A Balaton-átúszáson Szántód és Tihany között kell majd úszni, körülbelül 1250 métert. Ez kimondva nem tűnik soknak annak, aki rendszeresen jár úszni uszodába, kellemes hőmérsékletű vízbe. De mit jelent ez az 5 fokos vagy 7 fokos Balatonban? Mennyire hosszú ez a táv?
- A hideg vízben pár száz méter után nagyon megváltozik a mozgásunk. Az első száz méter után érezzük azt, hogy most már megszoktuk a hideget, komfortos a víz, aztán következik, rutintól függően, kb. 2-500 méter, amikor azt érezzük, hogy hú, de jól megy, és aztán kezd el romlani a technikánk. Ahogy gémberedik el és fagy el az ember keze, meg a teste, úgy esik szét a mozgása, úgy válnak egyre rövidebbé és pontatlanabbá a mozdulatok. Az ujjak szétnyílnak, tehát a tenyér evezőfunkciója elvész, leesik a könyök, és kisebbet tudunk húzni. Közben tudat alatt próbálunk menekülni a hidegből és emeljük ki a fejünket a vízből. Ezzel viszont süllyed a lábunk, tehát romlik a vízfekvés, és lassabban úszunk. Ezért aztán a hosszabb távokon jelentősen rosszabb időt úszik az ember, mint amit medencében vagy meleg vízben megszokott.
A versenyeket általában 1000 méter szokott lenni a hosszú táv. Úgyhogy az 1250 méter hideg vízben már egy komoly táv és elég nagy kihívás.
A Téli Balaton-átúszást idén is mi biztosítjuk. Vízimentőink és egészségügyi személyzetünk négy mentőhajóban, egy sürgősségi mentőhajóban, a parton pedig az esetkocsinkban várja készenlétben, ha segítségre vagy magas szintű egészségügyi ellátásra van szüksége egy úszónak. Egy fűthető sátorral is szolgálunk a parton a visszamelegedéshez, illetve három úszóstéget is mi helyezünk ki a rövidebb távot úszók részére.
Az interjú elkészülésében köszönjük szépen Pesti Balázs segítségét.
- 2024-10-28 - Csodával határos módon sikerült megmentenünk egy idős vitorlázót
- 2024-10-07 - A VMSZ összefoglalója a 2024. évi nyári szezonról
- 2024-09-29 - Több riasztást is kaptunk az este és az éjszaka folyamán
- 2024-09-26 - Köszönjük, hogy minket választottak!
- 2024-09-24 - Eszközmentések a déli parton
- 2024-09-20 - Néhány biztonsági tanács csónakos horgászoknak
- 2024-09-18 - Sikeresen letették az első vízimentők az államilag elismert képesítő vizsgát
- 2024-09-13 - Interjú dr. Jászkuti Ákos mentőorvos - légimentővel
- 2024-09-06 - Milyen feladatai vannak a matrózainknak? - Képriport
- 2024-08-27 - Beszélgetés a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium vezetőjével
- 2024-08-21 - Interjú Szabó Nándor mentőtechnikus kollégánkkal
- 2024-08-19 - Felavattuk kilencedik mentőmellényállványunkat a Balatonon
- 2024-08-18 - Sikeresen élesztettünk újra egy vízbefulladt férfit ma délelőtt
- 2024-08-09 - Az idei gyerektáborunkról
- 2024-07-30 - Beszélgetés Tim Attila mentőápoló kollégánkkal
- 2024-07-30 - Beszélgetés dr. Béres András mentőorvos kollégánkkal
- 2024-07-25 - Súlyos betegségből gyógyult gyerekeknek rendeztünk vízbiztonsági programot
- 2024-07-25 - Ma van a Vízbefulladás Megelőzésének Világnapja
- 2024-07-22 - Beszélgetés Libicki Éva mentőtiszt kollégánkkal
- 2024-07-14 - Riasztás - 2024.07.13