Petíció a vizek áldozatainak emléknapjáért

Nagy Erika a nyár elején elveszítette a testvérét egy vízibalesetben. Ez döbbentette rá arra, hogy sokkal többet kell beszélni a vízbiztonságról és a vizek veszélyeiről.

Országos programról álmodik, ennek érdekében azt szeretné elérni, hogy az Országgyűlés nyilvánítson egy napot a vizek áldozatainak emléknapjává.

Interjúnk Nagy Erikával:

Erika, mi történt idén június 8-án?

Az öcsém, Fecó, lement fürdeni az esztergomi szabadstrandra (ami egy kijelölt fürdőhely), és eddig tisztázatlan körülmények között belefulladt a Dunába. Segítségnyújtás elmulasztása miatt kivizsgálást kezdeményeztem.

Tapasztalt horgász volt, a természet szerelmese, aki gyerekkorunk óta ismerte és tisztelte a folyók erejét. Köröstarcsai gyerekként megtanultuk, hogy a víz nem játék. Mégis… valami történt, amit nem értünk.

Fecó 39 éves volt, egy különleges, jószívű, őszinte ember. Az ő elvesztése nemcsak a családomat, hanem egy egész közösséget fájdított meg. Fecó emlékére kezdeményeztem a vízbiztonsági emléknap elindítását.

Miért tartod fontosnak, hogy ne csak egyénileg, hanem társadalmi szinten megemlékezzünk a vízibalesetek áldozatairól?

Azért, hogy más családnak ne kelljen ezt átélnie. Hogy tanuljunk a tragédiákból és hogy Fecó rövid élete – egy angyal élete – értelmet nyerjen. Ne feledjük, hogy a víz egyszerre lehet a biztonság és a veszély forrása – ám a tudatosság, az óvatosság és az egymásra figyelés képes megóvni az életet.

Szeretném, ha lenne egy hivatalos nap, amikor közösen, országosan megemlékezhetnénk azokról, akik életüket vesztették a természetes vizeinkben. Ez nemcsak a múlt tragédiáiról szólna, hanem a jövőről, a megelőzéséről is – figyelemfelkeltésről, tudatosságról, felelősségről.

Mert a megelőzés mindenkit érint, aki megfordul a vízpartokon. Egy pillanatnyi figyelmetlenség, egy rossz döntés vagy éppen a veszélyek alábecslése tragédiához vezethet. És ezek a tragédiák nem válogatnak – bárkivel megtörténhetnek.

Nagy Erika öccse, Ferenc

Milyen lépéseket tettél az ügyben?

Elindítottam egy petíciót, amelyben azt kérem, hogy június 8-át nyilvánítsák a vizek áldozatainak emléknapjává. Ez a dátum különösen fontos, hiszen ekkor a diákok már lassan-lassan végeznek az iskolával, és figyelmük a nyaralásra, szórakozásra, strandolásra irányul. Ezért ez a legalkalmasabb időszak arra, hogy figyelemfelhívó kampányokat indítsunk a vízbiztonság érdekében.

Kutatásaim szerint Magyarországon több mint 250 település található, amelyek vízparton vagy annak közvetlen közelében helyezkednek el. Természetes vizeink partján emellett mintegy 100–120 szabadstrand várja a látogatókat. Éppen ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy az emléknap országosan érezhető és megjelenő legyen.

Megkerestem az Országos Rendőr-főkapitányságot, azon belül a Közlekedésrendészeti Főosztályt, amely megosztotta velem az elmúlt évek hivatalos vízbefulladás- statisztikáit. A számok egészen megdöbbentőek: az elmúlt 5 évben országosan összesen 567 halálesetet regisztráltak természetes vizeinkben. Csak a Balatonban 67 ilyen tragédia történt. Ezek nemcsak számok – emberek, sorsok, családok állnak mögöttük.

Emellett aktívan kampányolok a közösségi médiában is, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet.

Nagyon fontosnak tartom a vízparti megemlékezéseket is, ahol mécsesekkel és virágokkal gondolhatunk azokra, akiket a víz magával ragadott. Már elindítottam két kopjafa-projektet, melyeket az Esztergomi és a Köröstarcsai Önkormányzat is támogat. Ezek az emlékhelyek nemcsak az áldozatok előtt való főhajtás helyszínei lesznek, hanem figyelemfelkeltő jelként is szolgálnak majd: ahogy egy út menti kereszt láttán ösztönösen lassítunk, mert tudjuk, hogy ott tragédia történt, úgy ezek a kopjafák is emlékeztetni fognak minket arra, mennyire komolyan kell vennünk a víz veszélyeit.

Kik segítenek neked mindebben?

Elsősorban az öcsém, Fecó, aki hiába nincs köztünk, erőt ad mindenhez. Támogat a családom, a barátaim, és magánemberek, gyászoló hozzátartozók, olyan emberek is, akikkel korábban sosem találkoztam.

A ti együttműködéseteket azért kérem, mert olyan tudás, tapasztalat és hitelesség van a kezetekben, amit mi, civilek nem birtoklunk. Én a testvéremet veszítettem el, ti nap mint nap szembesültök olyan tragédiákkal, amelyeket – talán – meg lehetett volna előzni. Ez a közös tapasztalat és felelősségvállalás az, ami összeköt minket. Közösen mutathatunk irányt. Együtt adhatunk hangot annak, hogy a megelőzés nem lehet választás kérdése – hanem alap kell, hogy legyen. A célunk közös: hogy kevesebb élet szakadjon meg értelmetlenül, és a vízpart ne váljon újabb családok gyászhelyszínévé.

Kozma Ferenc búcsúztatója a Dunánál, Fotó: Putz Olivér

Nagyon alaposan átgondoltad, sőt, ki is dolgoztad, hogy milyen programokat lenne érdemes szervezni egy tematikus vízbiztonsági napon. Néhány példát megemlítenél?

Nagyon fontosnak tartom az iskolai programok elindítását, ahol a gyerekek és fiatalok megtanulhatják az elsősegélynyújtás alapjait, a vízbiztonság szabályait és hogy mikor és hogyan kell hívni a 112-es segélyhívót. Mentőgyakorlatokat, akár virtuális valóságon alapuló technikákat is be lehetne vetni. És ahol csak lehet, strandokra szervezni ezeket a programokat.

Kreatív feladatokat is lehetne adni a gyerekeknek, diákoknak, akár plakát-, fotó- vagy kisfilmversenyt, TikTok videó versenyt is hirdethetnénk. Egy edukatív és látványos kampány is épülhetne a beérkező művekből.

A strandokon és vízparti településeken mindenhol szabálytáblákat helyeznék ki, akár úgy, hogy játékos, interaktív módon segítse a látogatókat a szabályok megismerésében.

Indítanék egy “Tedd le a telefont – Nézz rá a gyermekedre!” kampányt. Fel kell hívni a szülők és gondviselők figyelmét arra, hogy a vízparton minden másodperc számít, és a figyelmetlenség – különösen mobiltelefon-használat közben – tragédiához vezethet.

Mentőmellény-próbaállomásokat alakítanék ki, ahol mindenki kipróbálhatja a mentőmellényeket, megismerheti a használatuk előnyeit.

A vízbiztonsági edukációs programokat bevinném nyári fesztiválokra, gyerektáborokba, és minden generációt próbálnék elérni vele országosan. A vízimentő szakmát és a tanfolyamot is népszerűsíteném annak érdekében, hogy minél több képzett vízimentő legyen az ország strandjain.

Létrehoznám a Digitális Vízbiztonsági Applikációt, egy ingyenes mobilalkalmazást, ami térkép-alapon mutatja be a helyi vízparti szabályokat és veszélyeket. Valamint tartalmazza az alapvető elsősegélynyújtási ismereteket és egy SOS vészjelző funkciót.

Nagy Erika törekvéseit az emléknap létrehozására mi is támogatjuk. A petíciót itt lehet aláírni: https://szabad.ahang.hu/p/egynap

Búcsúztató, Fotó: Putz Olivér