Bankszámlaszámunk: 10404955-49515811-00000000
IBAN: HU31 1040 4955 4951 5811 0000 0000
SWIFT/BIC kód:OKHBHUHB
Felnőttképző nyilvántartási szám: B/2020/003565

Adószámunk: 18929885-2-19

Riasztás, segélykérés:
+36 30 383 8383
Riasztás, segélykérés: +36 30 383 8383

StranDuma – Mondj öt számot! 3. évad, 1. rész – Szabó Zsófi

A segíteni tudás azért fontos, hogy tudjunk odamenni, merjünk odamenni és cselekedni.

A STRANDUMÁT már az elmúlt két évről ismeritek. Idén kicsit átalakítottuk úgy hogy rövid kis filmeket vágunk a Veletek forgatott beszélgetésekből. Az első interjút még a hagyományos írott formájában olvashatjátok.

Az első interjúalanyunk Szabó Zsófia, 23 éves vízimentő, aki a civil életében Pécsett tanuló gyógytornász. 2016-ban, 16 évesen végezte el sikeresen tanfolyamunkat.

Szabó Zsófi

Hogyhogy ilyen fiatalon?
Azért, mert 8 évig versenyúszó voltam és amikor abbahagytam egyből utána - mert nem akartam elszakadni a vizes közegtől és szerettem volna segíteni is az embereknek - Anyukám találta a tanfolyamot és akkor Ő mondta, hogy mi lenne ha megpróbálnám. Így kezdtem el és sikerült is egyből minden vizsga.

Más az idei nyarad mint a tavalyi volt?
Igen nagyon más, mert tavalyelőtt végig strandon dolgoztam, de tavaly elkezdődtek a prevenciók és a Zoli (Illés Zoltán a prevenciós csapat vezetője) vitt magával, hogy beletanuljak ebbe a munkába is. Akaliba volt az első ilyen rendészeti táboros prevenciózás, ahol belementünk a vízbe, megmutattuk a mentéseket, nagyon jó volt. Aztán volt a BYC-ben a családi napon prevenció, ami már a harmadik-negyedik volt. Annyira jó, hogy jönnek a gyerekek, ilyen lelkesek és annyi energiát adnak azzal ahogy csinálják, figyelnek. Nagyon szeretem őket, igazán fel tudnak tölteni energiával azzal, hogy így érdekli őket az, amit mutatunk, mondunk. Mindenki annyira aranyos - olyan jó - jönnek és a bemutató után is tovább beszélgetünk az emberekkel. Úgyhogy idén is változatos lesz a nyaram.

Egyedül vagy társakkal szeretsz dolgozni?
Igazából attól függ. Nagyon szeretek csapatban dolgozni is, mert akkor tudom, hogy ott vannak a többiek, akikre számíthatok és így nem egyedül kell megoldani a problémákat, hanem ott vagyunk közösen. De egyedül is nagyon szívesen dolgozom strandon.

Strandja válogatja, vagy mindegyik strandot szereted? Miben más, ha egyedül vagy?
Sokkal nagyobb felelősséget érzek magamon ha egyedül dolgozom egy strandon, mert akkor tudom, hogy ha bármi van akkor nekem kell megoldani. Viszont ha többen vagyunk akkor egy kicsit olyan érzés, minthogyha a felelősség eloszlana és nem csak rajtam múlna hanem mindannyiunkon múlik.

Máshogy készülsz egy olyan napra amikor egyedül vagy?
Amikor egyedül vagyok akkor sokkal korábban odaérkezem a strandra. Hamarabb odamegyek és összekészülök és akkor minden a helyén van, elrendezek magamnak mindent. Attól is függ, hogy ismerem-e a strandot. Ha nem ismerem akkor tényleg sokkal korábban odamegyek mielőtt felvenném a szolgálatot, minimum egy félórával előbb, ha ismerem akkor is korábban csak nem annyival. Ott elég a 15-20 perccel előbb. Amúgy az egész napra nem készülök máshogy.



Van példaképed?
A vízimentők között vagy úgy általában? Igazából nem nagyon hiszek ebben a példaképes dologban, mert én saját magamból szeretném kihozni a legtöbbet és nem más példáját követni.
Régen volt példaképem, egy úszó, aki tényleg nagyon sokat kihozott önmagából és mindig láttam, hogy egyre jobban teljesít, egyre többet edz. Őt folyamatosan követtem tényleg minden oldalon. De inkább saját magam motívátora meg vezetője vagyok, minthogy így másokra figyeljek.

Milyen volt az első szolgálatban eltöltött napod? Hogyan emlékszel rá?
Emlékszem rá, jó idő volt és a Városi Strandon dolgoztunk Keszthelyen, ott tanultam be. Úgy emlékszem rá, hogy nagyon jó volt. Sokan voltak, de mégis olyan békés volt. Pörögtek az események, de mégis valahogy nyugis volt. Nagyon izgultam előtte, hogy milyen lesz de nagyon jó élményekkel zárult az egész nap.

Arra emlékszel, hogy kikkel voltál?
A Kum Dominik volt aki betanított.

Más volt mint a tanfolyamon? Más volt élesben? Más mint amilyennek képzelted?
Egy kicsit másabb. Bár nem számítottam arra, hogy folyamatosan történik majd valami, de azt tudom, hogy nagyon fárasztó volt így első alkalommal az az idő amit végig dolgoztunk. Hosszú az egész nap. Bele kell szokni abba, hogy ott vagyunk egész nap a strandon és süt a nap és meleg van és emberekre kell figyelni. Az intenzív figyelés nagyon fárasztó, úgyhogy kicsit azért más volt mint amit elképzeltem.

Mentőkatamarán vagy mentőcsónak?
Egyértelműen a mentőkatamarán. Azért mert sokkal könnyebb irányítani és jobban bízom benne, mert azon van olyan hely ahova ki tudom emelni az embert, nem verem oda a hátát miközben kiemelem, valahogy sokkal egyszerűbb kezelni. Meg oké, hogy nagyobb és így az emberek között nehezebben lehet elférni vele de szerintem gyorsabb is mint egy csónak.

Szereted a szolgálatnak azt a részét amit a katamaránon töltesz?
Igen, nagyon.

Miben más ez mint az mikor parti járőrözöl?
A partról mindent figyelek, a parton és a vízben lévőket is, folyamatosan nézem az embereket. Amikor bent vagyok a vízben katamaránnal akkor a parton lévőket nem figyelem, csak azokat akik a vízben strandolnak. Egy kicsit stresszesebbnek tartom egyébként a vízen töltött szolgálatot mint a parton lévőt. Úgy érzem ott jobban kell figyelnünk mint a parton, bár nyilván mindkét helyen kell.

Mire szoktál gondolni akkor mikor kint vagy a katamaránnal?
Igazából, mikor már eltöltök ott egy kis időt, jól átlátok mindent, akkor kigondolok egy szituációt, hogy mit csinálnék ha esetleg ott bajba jutna valaki. Kinézek magamnak egy embert és elképzelem és megtervezem magamnak, hogy hogyan menteném ki. Mindig rájövök, hogy nagyon sokféleképpen ki tudunk menteni valakit.

Akkor továbbfejleszted azt is amit tanultál?
Igen, néha és amúgy nagyon szépen megy vele az idő :) Volt olyan, hogy újabb emberrel dolgoztam és mondta, hogy Ő is szokott ilyet csinálni, aztán mikor beszélgettünk még tovább és együtt kiszúrtunk magunknak embereket, hogy ha ő bajba jutna akkor melyikünk hogyan mentené meg. Ilyen kis szituációkat játszottunk el fejben. Végül ezzel is arra figyelünk ami a dolgunk.

Szereted a prevenciós munkákat csinálni? Mindig más? Miért fontos a megelőzés? Pont jó, hogy Tőled kérdezem, aki idén a legtöbb prevenciós Road-Shown-kon ott vagy!
Igazából szerintem azért fontos minden korosztály számára – és ezt fontos hangsúlyoznunk – mert akármikor, akárhol megtörténhet a baj. Akár az utcán sétálva, akár strandolunk, akár nyaraláson legyünk vagy otthon. A segíteni tudás azért fontos, hogy tudjunk odamenni és merjünk odamenni és cselekedni, mert annál rosszabb nincs, ha csak állunk és nézzük azt aki bajba jutott. Azért fontos, hogy minél gyorsabban cselekedjünk és tudjuk, hogy mit kell csinálni, mert így emberi életeket menthetünk meg. Esélyt aduk nekik arra, hogy tovább éljenek egészségesen. És minél többen tudják hogyan kell segíteni annál nagyobb az esélye, hogy valaki biztosan nekiáll!

Ismerje meg támogatóinkat

Ismerje meg együttműködő partnereinket

1%