Interjú Mentőmellény Nagyköveteinkkel - Cholnoky Sára

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata 2021. júliusában számos ismert és elismert embert kért fel arra, hogy legyen “mentőmellény nagykövet”, segítsen a mentőmellény viselés népszerűsítésében. Köztük van Cholnoky Sára, magyar bajnok, Európa-bajnoki bronzérmes, olimpikon szörfös is – vele beszélgetünk.

Cholnoky Sára

Sára, miért vállaltad el, hogy mentőmellény nagykövet leszel?

Sok emberrel kerülök kapcsolatba a Balatonnál, táboroztatunk is, és gyakran tapasztalom, hogy az emberek nincsenek tisztában azokkal a veszélyekkel, amelyeket a Balaton rejthet.

A viharjelzés mellett érdemes az előrejelzést is figyelni, mivel rövid idő leforgása alatt is megváltozhat a napsütéses, kellemes nyári idő, és megjelenik egy erősebb szél, ami hirtelen csap le. Úgyhogy fontosnak tartom azt, hogy tudjanak ezekről az emberek és hordják a mentőmellényt. Azt gondolom, hogy elég vagány és jól kinéző, kényelmes mentőmellényeket gyártanak már, tehát ez nem kell, hogy probléma legyen, ugyanúgy hordható, mint egy plusz réteg ruha.

Neked szörfversenyzőként teljesen természetes, hogy rajtad van a mellény, ugye? A tiéd tényleg úgy néz ki, mint egy mellény, tehát a fejeden kell áthúzni, és körülbelül a köldökéig ér az embernek.

Igen, szerencsére vannak olyan cégek, akik foglalkoznak annak a fejlesztésével, hogy ez kényelmes viselet legyen a sportolók számára. Én is sokáig kerestem a megfelelő mentőmellényt a versenyzéshez, de abszolút vannak olyan termékek, amikben normálisan lehet mozogni, és bármilyen körülmények között fel tudom venni, akkor is, hogyha nagyon meleg van. Én már teljesen megszoktam.

Szörfösökön gyakran látni neoprén mellényt, amin kis kazettákban van valamiféle habszivacs.

A szörfösöknél van egy speciális probléma: azért nem szeretik felvenni a mentőmellények nagy részét, mert deréktrapézt hordanak, és ezek a klasszikus vitorlázó mentőmellények nem kompatibilisek vele, mert nem tudják felhúzni erre a deréktrapézra. Az egész derekat elfedő trapézra kell gondolni, amin van egy kampó hátul, és emiatt kényelmetlenek a vitorlázós mellények. Ezért szokták szeretni a neoprén mellényt, mert ezek úgy vannak kialakítva, hogy a derék részen kevesebb anyagot raknak bele, tehát fel tudjuk kényelmesen venni a trapézra. Viszont fönt ki van párnázva, ami nem csak az úszást könnyíti, hanem a becsapódások ellen is véd. De ezekre rá van írva, és én is felhívnám a figyelmet, hogy ez nem mentőmellény, csak olyan személy vegye fel, aki tud úszni.

A szörfversenyeken van, ahol kell viselni, valahol nem.

Igen, ez egy szörfös különlegesség. A foil osztályban, ahol most versenyzek, tehát a repülős szörfnél, megkövetelik, főleg azt, hogy legyen rajtunk úgynevezett impact vest, ami a becsapódás ellen is véd. Ennek nem feltétlen az a funkciója csak, hogy fenntartson, hanem ha esetleg összeütközünk, vagy valami baleset ér, akkor a mechanikai sérülésektől is megvédjen. A korábbi olimpiai osztályban, az RS:X versenyeken nem volt kötelező, illetve csak nagy szélben követelték meg a mentőmellény viselést. Kisebb szélben, gondolok itt egy nagyon gyenge, öt-nyolc csomós, pumpálós szélre, ahol eléggé komoly fizikai igénybevételnek van kitéve a sportoló, ott sokszor, főleg, hogyha meleg időjárás volt, megengedték, hogy levegyük a mellényt.

A sportversenyeken biztosítják a versenyzőket, közel a mentőegység, ott azért még ha nincs is rajta mellény, akkor sem kerülhet túl nagy bajba. Vagy ez nem igaz?

Egy esésnél könnyen fejbe üti az árboc a szörföst, akkor ugyanúgy pillanatok alatt megtörténhet a baj. Mivel az edzők nem mehetnek be a versenypályára, amíg a futam zajlik, ezért szerintem ugyanúgy történhet baleset, és probléma lehet, ha valakin nincs mellény. Szicíliában egy korábbi Európabajnokságon eltört a török versenyző gyöke, ami összeköti a vitorlát és a deszkát, és a versenyző nagyon sokáig úszott a vízben, mire lezajlott a futam, és észrevették, hogy hiányzik. Szerencsére nem lett baja, mivel a versenydeszkák nagy méretűek, fel lehet rá ülni, de ilyenkor is segíti az úszást a mentőmellény.


Végeztünk idén nyáron egy kérdőíves felmérést a mentőmellény használatról. Több mint 5000 ember töltötte ki. Csak kis része hord az embereknek mentőmellényt, és megkérdeztük, hogy miért nem hordják. A válaszadók csaknem fele ezt írta: csak jó időben megyek ki, és akkor nincs rá szükségem.

Én azért többször tartottam már úgy szörfedzést a Balatonon, hogy közben kezdő szörfösöket kellett kimentenem motorcsónakkal. A Balatonon alapvetően jellemző, hogy nagyon hirtelen érkezik meg a vihar, és nagyon sokszor nagyon nagy erejű széllel tud érkezni, ami elég váratlanul éri a gyakorlatlan szörfösöket.

A Balatonon kötelező szörfözéshez mellényt viselni, de a SUP-on már nem. Egyre népszerűbb ez a sport idehaza, és általában nem hordanak mentőmellényt a SUP-osok. A kérdőívünkben azt írták, hogy azért nem, mert jól tudnak úszni. Erről mit gondolsz?

A SUP-ozás tényleg egy nagyon felkapott sportág hazánkban, és jellemzően, felfújható deszkákat használnak, amelyeket az erős szélben elég nehezen lehet irányítani. Egy erősebb viharban, nagy hullámzásban sokkal nehezebben lesz irányítható a felszerelés, és olyankor nehéz kievezni a partra. Véleményem szerint mindenképp fontos, hogy legyen mentőmellény a SUP-osoknál is. Sokan újonnan ismerkednek meg a sportággal, így biztonságosabban lehet vízre szállni.

Azt is látjuk, hogy az emberek a saját úszástudásukról nem feltétlenül rendelkeznek megfelelő ismeretekkel, tehát sokan gondolják tévesen, hogy jól tudnak úszni. Te nyilván tudod, mi a különbség a nyílt vízi és az uszodai úszástudás között.

Én jól úszom, mert gyerekkoromban sokat jártam úszni, de alapvetően a szörfösöknél ez nem követelmény. Természetesen mindenki tud úszni, és nagyon vízbiztos, de azért mi nagyon kevés időt szoktunk a vízben tölteni.

Gyakran járunk Rodosz szigetére, Görögországba nyaralni, szörfözni, ahol az egyik partszakaszon nagy hullámok alakulnak ki. A turisták viszont azzal nincsenek tisztában, hogy áramlatok is vannak. Egyik alkalommal a derékig érő vízben, teljes pánikot kapott több felnőtt turista, akiket ki kellett menteni a vízből, mert ugyan szembe jöttek a hullámok, és a part felé hozták őket, viszont az áramlás elkezdte őket kifelé sodorni, amitől pánikba estek. Nagyon fontos azzal is tisztában lenni, hogy milyen tulajdonságai vannak az adott vízterületnek, ezeket meg kell ismerni és tisztelni kell.

Sokan azt is írták a kérdőívben, hogy azért nem veszik fel a mellényt, mert nem mennek messze a parttól.

Az elfújó szelet sokszor nem lehet érzékelni a parton, laikus számára megtévesztő lehet, viszont a vízen a parttól befelé fogja sodorni ezáltal a sportolót.


A nyári táboraitokban milyen mentőmellény viselési szabályok vannak?

Mivel a Balatonon ebben a kategóriában kötelező a mentőmellény viselése, már az első órán mindenki kap egy számára megfelelő méretű mentőmellényt, és megtanítjuk őket a használatára, akár SUP-ozásról, akár windsurfről van szó.

Könnyen el is fogadják ezt?

Igen, de azért azt szoktuk látni, hogy amikor szélcsendes, nagyon meleg időjárás van, akkor mindenki szeretné levenni, és jobban örülnének, ha anélkül lehetnének. Nem szoktunk kivételt tenni, így minden időjárási körülmények közt megköveteljük. Biztos vagyok benne, hogy fontos ezt már gyerekkorban elsajátítani, mert akkor utána felnőttként is könnyebben hordják majd.

Azt érdemes megemlíteni, hogy vannak olyan körülmények - nem a Balatonra gondolok, hanem óceáni, tengeri időjárásra-, ahol tilos felvenni a mentőmellényt, mert hogyha a szörfös bekerül egy nagyon komoly hullámban a vitorla alá, és a mentőmellény fel akarja őt nyomni, de nem tud feljönni, mert ott van a vitorla, akkor veszélyes is lehet egy mentőmellény viselése. Sokan erre hivatkozva nem hordják amúgy a Balatonon sem. Ilyen hullámok azonban a tavainkon nincsenek, csak tengeren és óceánon fordulhat elő.