Interjú Mentőmellény Nagyköveteinkkel - Gerő András

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata 2021. júliusában számos ismert és elismert embert kért fel arra, hogy legyen “mentőmellény nagykövet”, segítsen a mentőmellény viselés népszerűsítésében. Köztük van Gerő András, a www.porthole.hu alapító-főszerkesztője, vitorlázó – vele beszélgetünk.

- András, te milyen esetben szoktál mentőmellényt hordani?

- A mentőmellény alapvető része a felszerelésünknek. Gyerekkorom óta vitorlázom egyesületekben versenyzőként, válogatottként. Nagyon nem mindegy, hogy milyen mentőmellényt hordunk, hiszen egész más mellény kell a túrázáshoz, más a nagy hajóra vagy a kicsire. Amikor ömlik rád a víz, akkor nem veheted föl a nagyon kényelmes, víz hatására kinyíló patronos mellényt. De egy sportos, kis hajón nem tudod fölvenni azt a mentőmellényt, amit vízibiciklire ajánlanék azért, hogyha bármilyen állapotban vízbe esik valaki, akkor is biztonságban legyen. Most egy kis hajóval versenyzek a feleségemmel. Olyan mellényt hordunk, ami nem gátol a mozgásunkban, és hadd tegyem hozzá, hogy jól is néz ki. Mert ez is lehet egy szempont, hogy ne egy rosszul álló, lötyögős cucc legyen rajtunk, mindamellett, hogy védelmet nyújt.

Gerő András

- Arra emlékszel, hogy mikor volt rajtad először mentőmellény? A te gyerekkorodban nem nagyon lehetett kapni.

- Lehetett kapni, de borzalmas minőségűek voltak, hungarocell töltésűek, nem szívesen hordtam. Az életem egyik ijesztő élménye volt, amikor Finn dingiben vitorláztam, Füredről kellett viharban Földvárra vissza hajóznunk - elengedett az edző minket, ő később jött utánunk motorossal. Annak idején a Finn dingiben olyan merev, kemény árbocok voltak, hogy könnyű súllyal, az akkori 75 kilómmal, nehezen tudtam kiülni, ezért súlymellényt vettem magamra. Egy munkásőr pufajkát szereztem valahonnan, levágtam az ujjait, azt rávarrtam a hátára. Ha az megtelt vízzel, akkor elértem a 90 kilót is akár, és kényelmesen ki tudtam ülni. Emellé a mentőmellényt már nem vettem föl, ami borzasztó hiba volt, de rettenetesen nehéz lett volna a kettőt kombinálni. És ahogy a két komp között átvitorláztam, fölborultam, és ez a cucc meg a gumicsizma, szóval az egész szörnyű felszerelés elkezdett lehúzni. Csak a szerencsének tudható be, hogy az egyik sporttársam jött és kimentett. És akkor megfogadtam, hogy soha többé nem megyek úgy, hogy nem veszek mentőmellényt. És sutba dobtam ezt a súlymellényt is, amit később be is tiltottak. Akkor megtanultam megijedni és tisztelni a vizet.


- Akkor is felveszed, ha mondjuk barátokkal, ismerősökkel kimész nagyon szép időben, kicsit vitorlázgatni?

- A jollén, a svertes kishajón minden időben fölveszem. Akkor is, ha szélcsend van. Egyszerűen nem hajózunk úgy, hogy nem veszünk föl, már a parton belebújok, amikor megyünk ki a kikötőből. Egyébként a versenyzők többsége így tesz. Most már az oktatásban is így tanítják a gyerekeket: nincs olyan idő, hogy nincs rajtad mellény.

Amikor a barátaimmal túrázom, nagy hajón, ami egy nagyon védett dolog, ott valóban nem veszem föl szélcsendes időben. De volt a hétvégén egy verseny, 10 csomó fölött már elrendelték a mentőmellény viselését. Mi már azelőtt felvettük, hogy a verseny szervezői eldöntötték volna. A patronos mellényről beszélek, ami gyakorlatilag olyan, mint egy sál, semmiben nem zavar, tehát butaság nem felvenni. Kivéve, ha belül, a kajütben vagyunk, ott tilos viselni. Hiszen megtörténhet, hogy leszakad a tőkesúly és felborul a hajó. Ilyenkor, ha mentőmellényben vagy belül, akkor nem tudsz kiszabadulni, mert a mellény odaszorít valamelyik felülethez.

És ha gyerek van a hajón, minden esetben felvetetem vele, akármilyen szép idő van is. Hiába nyavalyog, a szülőkkel megbeszélem, hogy egy métert nem hajózok a gyerekkel, ha nincs rajta mellény.

- A versenyzők, ahogyan te is mondod, hordanak mentőmellényt. Hogy látod a nagy többséget, a hobbi vitorlázókat a Balatonon?

- A vitorlázók többsége megértette az üzenetet, én azt mondanám. Azért hoztam elő a gyerekeket, mert rémülten nézem, amikor gyerekek ugrálnak a hajókon mentőmellény nélkül.

De én a fő gondot nem a vitorlázóknál látom, hanem a SUP-osoknál. Riasztó, hogy mennyire nem hordanak mentőmellény. Ez egy új divat, nagyon klassz dolog állni a deszkán és húzogatni a lapáttal, de hogy miért a deszka orrán tartják a mellényt, azt nem tudom megérteni.

- Pedig aztán arról könnyű beesni.

- Nagyon könnyű, és felhevült testtel esnek be általában a SUP-ról. Úgyhogy én tűzzel-vassal kikényszeríteném, hogy hordják a mellényüket. Emlékszem, amikor szörföztem - hosszú évekig versenyző voltam szörfben -, ott is ugye egy deszkán áll az ember, hát szó sem lehetett róla, hogy mellény nélkül menjünk.

Gerő András, Zenthe Ferenc, Rasovszky Kristóf és Berecz Zsombor a VMSZ #egyeletemegymellenyem filmbemutató sajtótájékoztatóján

- Szerinted hova lehet eljutni a mentőmellény viselését illetően?

- Nagyon fontos lenne, hogy legyen olyan kínálat a boltokban, mint egy divatboltban. És funkcionálisak legyenek, ne fölvehetetlen mentőmellényeket erőltessünk rá emberekre. Legyen a SUP-osoknak SUP-os mentőmellény, és ne a legolcsóbb mentőmellényt vegyék meg, amit nem tudnak használni, mert kényelmetlen. Az úszást segítő mellények, amiket a sportolók hordanak, nem szabályos mentőmellények, de azokat is ide értem.

- Azért már nagyon sok félét lehet kapni, leginkább az interneten, csak ha ott vásárolsz, nem tudod felpróbálni. Pedig ez is nagyon fontos.

- Még a kutyáknál sem mindegy a testalkat. A kutyánk rendszeresen vitorlázik velünk, nem versenyen, hanem amikor barátokkal vitorlázunk. Ő egy cuki labrador, aki néha elhagyja a hajót egy kis úszás kedvéért. Észre se vesszük szinte, úgyhogy égnek áll a hajunk, mire megtaláljuk, hogy hol úszkál. De mentőmellényben van, aggodalomra nincs ok.

Most kinőtte a mentőmellényét, és rendeltünk neki újat. Most már tudjuk, hogy milyet kellett volna vennünk elsőre: olyan internetes felületeket néztünk, ahol a kutya méreteit kell megadnunk a mentőmellényhez, és olyat küldenek, ami rá jó. Ide kéne eljutni az ember mentőmellénynél is. A túl nagy se jó, de a túl kicsi se.

Kutyával a fedélzeten

- Az emberekre készült mellényeknél ugyan oda van írva, hogy hány kilótól hány kilóig jó, de az nem elég. Nyolcvan kilós ember és nyolcvan kilós ember között is van különbség.

Meg nő és férfi között is. A lányoknak más a testalkata, mint fiúknak.