Interjú Mentőmellény Nagyköveteinkkel - Szabó Győző

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata 2021. júliusában számos ismert és elismert embert kért fel arra, hogy legyen “mentőmellény nagykövet”, segítsen a mentőmellény viselés népszerűsítésében. Köztük van Szabó Győző, színész - vele beszélgetünk.

Győző, te Nyírbátorban nőttél fel, ami nagyon közel van a Felső-Tiszához és a Szamoshoz is.

Nagyon sokat jártunk a gergelyiugornyai Tisza-strandra fürödni a szüleinkkel. A barátokkal pedig biciklivel mentünk, körülbelül 30 kilométerre esik Nyírbátortól. A tiszai homokos part olyan, mintha a beach-re menne az ember, egy hosszan elnyúló platformot kell elképzelni. Rengeteget kempingeztünk, tüzet raktunk a magasított, cölöpös, ártéri üdülőházak mellett.

De azt tudni kell, hogy nagyon veszélyes vizek azok ott, a Tiszától óva intett mindenki. Nem lehet akárhol bemenni, átúszni egyáltalán nem szabad. Bójával jelölt strandok voltak és vannak, csak ott lehet bemenni. Sajnos minden évben volt egy-két haláleset, úgyhogy mi nem kockáztattunk. Nagyon örvényes a víz.

A felnőttek, hogyan tanítottak titeket arra, hogy mire kell vigyázni?

Elég volt egy-két rémtörténet elmesélni. Nagyon sok sztorit hallottunk arról, hogy örvény rántott be gyereket, felnőttet. Az örvényt valahogy mindig úgy képzeltem el, hogy leránt, és a nem tudom mi lesz. Mondták, hogy ilyenkor, ne pánikoljak, hanem engedjem le magam az aljáig, ahol kicsi a tölcsér, és onnan egyszerűbb lesz kiszabadulni.

És azért is vigyázni kell a Tiszával, mert hideg a víz.

Szabó Győző, színész Fotó: Rizmajer Antal

A Felső-Tisza az egész más, mint a középső, vagy a szegedi szakasz. Egy meanderező, gyors folyású vizet kell elképzelni.

Igen, főleg följebb, “ott, hol a kis Túr siet beléje”. Ott, Tiszakóródon van egy bukógát. Több méter magasból esik le a víz, vízesésszerűen. Csodálatos volt ott gyerekkoromban. Ott is lehet fürdeni, és beállni a vízesés alá, de vigyázni kell.

A vizet a mai napig szereted, hajóskapitány végzettséged is van.

Igen, van skipper vizsgám. De mostanában inkább csak kenuzok vagy SUP-ozok. Van egy saját SUP-om, azt nagyon szeretem. A Dunakanyarban szoktunk nyaralni a családommal egy lakóautóval, abba befér a deszka is. Leparkolunk közvetlenül a Duna mellett, és evezgetünk. Ott, fent nem olyan veszélyes, mert nincs nagy sodrása a víznek.

A Dunán kötelező viselni a mentőmellényt a SUP-on.

Igen, van is mentőmellényem és úszást segítő mellényem is.

Balatoni SUP-osoktól gyakran halljuk, hogy azért nem hordják, mert nem lehet mellényben evezni.

Az úszást segítő mellény egyáltalán nem kényelmetlen. Manapság már tökéletes mellények kaphatók. Azt kell mondjam, hogy inkább öltöztet, meg menő, mintsem, hogy hőzöngjek, hogy “én nem veszek fel ilyesmit.”

Vannak pici gyerekeid is, őket mire tanítod a vizekkel kapcsolatban?

Minden gyerekemet elvittük úszni, a babaúszással kezdték. A 11 éves fiam tökéletesen úszik, de ha hajózni megyünk vagy sportolni, mindig adom rájuk a mellényt, elkerülendő mindenféle komolyabb balesetet, tragédiát. Az élő vizektől próbálom védeni, de a víz szeretetét is átadom. Voltunk már tengerparton, tengerekben búvárkodni is Misi fiammal, és már pontosan tudja, hogy mik a veszélyei.

Miért vállaltad el, hogy mentőmellény nagykövet leszel?

Mert felelőtlenségnek tartom, hogy csak azért, mert valami kényelmetlen, vagy divatolunk, veszélyeztessük az életünket. Mi, emberek nem vagyunk tisztában azzal, hogy az elemek mindig legyőznek minket. (Én siklóernyőztem régen.) Minden elem - a hegy, a föld, a levegő, a víz, a tűz - mind-mind erősebbek nálunk. Egyszerűen alábecsüljük ezeket, és ebből rengeteg, rengeteg baleset van. A vízreszálláskor azt az egy dolgot meg tudjuk tenni, hogy felveszünk egy mellényt. Azért, hogy ne veszítsenek el bennünket olyanok, akiknek fontosak vagyunk.