Készülünk a télre, készülünk a jégre I. rész

A biztonságos jégen tartózkodás szabályai

Az idei tél hosszan váratott magára, most azonban kezdi megmutatni igazi arcát. Néhány napja mínuszba fordultak az éjszakák. A hűvös levegő vékony jégréteget húzott a Balatonra is, ám vastagsága még közel sem megfelelő ahhoz, hogy a jégen tartózkodjunk. Pontosan ezért, most van aktualitása annak, hogy a biztonságos jégen tartózkodás szabályairól beszéljünk. Akik figyelemmel kísérik tevékenységünket, jól tudják, hogy egyesületünk nagy hangsúlyt fektet a megelőzésre. Hisszük, hogy a balesetek nagy része - megfelelő ismeretek birtokában és tudatos felkészüléssel - megelőzhető.


A jég – csakúgy, mint a víz – sokak számára csábító közeg. A tavon feszülő sima jégtükör szinte hívogatja az embert, ezért olykor meggondolatlanul is jégre lépünk. Soha ne feledjük azonban, hogy a jég komoly veszélyeket tartogathat! Fontos, hogy mindenki, aki a kikapcsolódás, vagy a téli sportolás helyszínéül a szabad vizek jegét választja, tisztában legyen a jég tulajdonságaival és az adott partszakasz jellemzőivel. Ezért, akik már alig várják, hogy sportolhassanak, horgászhassanak, vagy csak önfeledten csúszkálhassanak a jeges Balatonon, vagy hazai tavaink valamelyikén, azok feltétlenül olvassák el ezt az írást!

Az első és talán az egyik legfontosabb kérdés: Mikor biztonságos a jég?

Több helyen is olvasható, hogy szabad vizek jegén csak abban az esetben szabad tartózkodni, ha a jég megfelelő vastagságú, nem olvad és nem mozog. De mégis honnan tudhatjuk, hogy mikor megfelelő vastagságú a jég?

Amikor a meteorológiai előrejelzések szerint tartósan 0 fok alatt marad a hőmérséklet és elindul a vizek fagyása, az még közel sem jelenti azt, hogy biztosan lesz majd sportolásra alkalmas jegünk. Van egy nemzetközi szabály, a „4-8-12-16-os szabály”, amely a fagyásban (vagy más néven hízásban) lévő jég centiméterben mért vastagsága alapján határozza meg a biztonságos jégen tartózkodás feltételeit. Ez a szabály azt mondja ki, hogy minimum 4 centiméteres jégvastagság kell ahhoz, hogy egy átlagos testsúlyú embert megtartson. A 8 centiméteres, vagy afölötti jégréteg már biztosan megtart egy korcsolyázó embert vagy egy kisebb embercsoportot. A 12 centiméteres, vagy azt meghaladó vastagságú jégen már nagyobb létszámú embertömeg is biztonságosan tartózkodhat, valamint nagyobb súlyú sporteszközzel (pl. fakutyával, jégvitorlással) is rámerészkedhetünk. 16 centiméteres jégvastagság fölött már nagyobb létszámú sportoló tömeget, vagy nehezebb sporteszközöket (pl. motoros szán) is megtart a jégpáncél. A nemzetközi szabályt alapul véve elmondható, hogy legalább 12 centiméter vastag, egyenletes jégnek kell lennie ahhoz, hogy egyszerre többen is biztonságban tartózkodhassunk rajta.


Arról, hogy alkalmas-e a jég a sportolásra, soha ne magunk próbáljunk meggyőződni, – például nehéz kő jégre dobásával, vagy lék vágásával – mert veszélyes lehet. A part menti kövek a part védelmét szolgálják, nem azért vannak, hogy a jégfelületre dobáljuk őket. Amennyiben a jégen marad, vagy a jégbe fagy a kő, az balesetveszélyes lehet a jégen tartózkodókra nézve, például korcsolyázás közben áteshetnek rajta, valamint ez a kő olvadáskor a mederfenékre kerül, ami a nyári szezonban jelent majd láthatatlan veszélyt a fürdőzőkre. Ha léket vágunk és még nem elég vastag a jég, akkor könnyedén bajba sodorhatjuk magunkat, ha pedig jelöletlenül hagyjuk ott, akkor azzal embertársainkat is veszélyeztetjük. Egyéni akciók helyett inkább figyeljük mindig az aktuális híradásokat és a helyi önkormányzat által közétett információkat. Amennyiben korcsolyázásra alkalmassá válik a jég, akkor az önkormányzatok kijelölik az arra alkalmas területeket. Fontos! Mindig csak a kijelölt területeken lépjünk jégre! Minden más jégfelület veszélyes lehet!

A jég olykor megtévesztő lehet, de ha odafigyelünk, akkor sok árulkodó jel segít minket abban, hogy elkerülhessük a bajt.

Van olyan, amikor látszólag megfelelőnek tűnik a jég vastagsága, ám mindannyian jól ismerjük a mondást: a látszat néha csal. A jég esetében ez különösen igaz. A jég szerkezetét, vastagságát, minőségét számos tényező befolyásolja. A víz mozgása, a széltevékenység, az élőlények – madarak, halak- jelenléte, a jég alatt húzódó meleg áramlatok, a vízbefolyások, a víz és a külső hőmérséklet változásai miatt a jég vastagsága és minősége változó lehet egy-egy területen belül is, valamint hirtelen, egyik napról a másikra is megváltozhat. Az előző nap még tökéletes jég másnap már nem biztos, hogy alkalmas lesz a sportolásra.

Mire figyeljünk?

Figyeljünk az időjárásra! Ha napokig jelentős a nappali felmelegedés, az meggyengíti a jég szerkezetét (olvadni kezd!), ám az éjszakai visszafagyás miatt ennek jelei nehezen észrevehetőek, ezért megtévesztő lehet.

Mindig kerüljük a nádasok környékét és azokat a jégfelületeket, ahol a jég tele van levegőbuborékokkal, mert ezeken a helyeken a jég szerkezete gyengébb.

Fotó: VMSZ Média

Nem ajánlatos hóval borított jégfelületre lépni. Ennek egyik oka az, hogy a hó szigetelő hatása miatt nem tud megfelelően hízni a jég, ezért a hóréteg alatt vékonyabb a jégvastagság. A víz mindig felülről, a hideg levegő hatására fagy be, nem pedig alulról a víz felöl. A jég alatti vízhőmérséklet melegebb, mint a levegő hőmérséklete, nem beszélve arról, hogy a vízben meleg áramlatok, feltörő meleg források is nehezíthetik a jég hízását. A másik oka pedig az, hogy nem tudhatjuk, mi van a hóréteg alatt (kiálló tárgy, kő stb.), ezért balesetveszélyes lehet.

Nem feledkezhetünk meg a tavakon vágott lékekről sem. A lékekre valamilyen kiálló tárgy - például nád, fadarab, vagy piros-fehér szalaggal körbekerített terület - figyelmeztet, melyet a halászok és horgászok helyeznek ki. A lékek megjelölése kötelező! A jól látható jelölés elmulasztása komoly balesetveszélyt jelent a jégen tartózkodókra nézve!

Erősen kerülendő a bányatavak jege is, hisz a meder mélysége miatt nagyon veszélyes lehet egy esetleges beszakadás esetén.

Mikor és hol tilos a jégen tartózkodni?

Tiltás alatt lévő területeken, éjszaka és korlátozott látási viszonyok között, kikötők és veszteglőhelyek területén, folyókon és azok mellékágain, valamint járművel (kivéve biztonságos munkavégzés esetén) tilos a jégen tartózkodni.

Fontos figyelmeztető jel, amit soha ne hagyjunk figyelmen kívül:

Ha a jégen tartózkodásunk során gyanús ropogást, recsegést hallunk, azonnal feküdjünk le a jégre minél nagyobb testfelülettel (hason, vagy háton, karjainkat oldalra kinyújtva, lábainkat terpeszben tartva) és próbáljuk meg óvatosan, csúszva elérni a partot.

Cikkünket hamarosan folytatjuk a II. résszel, melyben hasznos tanácsokat olvashatnak arról, hogy mit tehetünk akkor, ha minden elővigyázatosság ellenére mégis megtörténik a baj. A II. részben az önmentés és társmentés lehetőségeiről, valamint a mentésben használható eszközökről lesz szó. Érdemes lesz elolvasni!