Készülünk a télre, készülünk a jégre II. rész

Önmentés és társmentés lehetőségei jégbeszakadás esetén

Cikkünk első részében a biztonságos jégen tartózkodás szabályairól számoltunk be, ma pedig az önmentés és a társmentés lehetőségeiről, valamint a mentésben használható eszközökről olvashatnak.

Mit tehetünk abban az esetben, ha beszakad alattunk a jég?

Az önmentés lehetőségei:

Amennyiben váratlanul, minden előjel nélkül beszakadna alattunk a jég, akkor azonnal tárjuk szét kezeinket, mert így esélyt kapunk arra, hogy vízfelszín felett tartsuk magunkat.
Beszakadás esetén a legtöbb ember pánikba esik, szaporán veszi a levegőt és ösztönösen intenzív mozgásba kezd. Fontos azonban, hogy igyekezzünk megőrizni nyugalmunkat! Természetesen ez nem könnyű egy ilyen helyzetben, de az életünk múlhat rajta. Figyeljünk légzésünkre, fejünket igyekezzünk végig a vízfelszín felett tartani és tudatosan kerüljük a felesleges mozgást! Ahhoz, hogy minél tovább meg tudjuk őrizni a ruházatunk és testünk között kialakult szigetelő légréteget, az kell, hogy ne mozogjunk feleslegen.

Kapaszkodjunk meg a jég szélében, testünket pedig igyekezzünk vízszintes helyzetbe hozni (párhuzamosan a jég felületével). Amennyiben lehetséges próbáljuk meg elérni lábunkkal a jég szélét és lökjük el magunkat a part irányába, kezeink segítségével pedig húzzuk fel magunkat a jég felületére. Ha sikerült a jég felszínére jutni, maradjunk fekve és gördülve távolodjunk el a beszakadás helyétől. Mindenképp ügyeljünk rá, hogy minél nagyobb testfelülettel feküdjünk a jégen. Ebben a testhelyzetben (hason, vagy háton fekve) próbáljuk meg óvatosan csúszva elérni a partot.

Jégről mentési gyakorlat

Önmentéskor használható eszközök:

Beszakadás esetén nagyon jó szolgálatot tehet, ha van nálunk jégszög. A speciálisan erre a célra kifejlesztett önmentő eszköz segítségével könnyebb fixen megkapaszkodni a jégen és felhúzni magunkat a felszínre. Ezt az eszközt boltban is megvásárolhatjuk, vagy akár otthon, házilag is könnyedén elkészíthetjük. (Nem kell hozzá más, csak egy seprűnyél, két erős szög, vagy nagyobb csavar és egy darab kötél.)

jégszög

Ha nincs ilyen önmentő eszközünk, akkor egy kés is segíthet a biztos kapaszkodásban és a könnyebb felszínre jutásban.

Fontos tudni, hogy máshogy törik a fagyásban (hízásban) lévő és máshogy az olvadásban (fogyásban) lévő jég. A „hízásban” lévő jég, melynek vastagsága még nem megfelelő, könnyebben törik. Szerkezete gyenge, így több, kisebb darabra törik beszakadáskor. Ez megnehezítheti a jégfelszínre jutást, hisz, mikor kezeinkkel kikönyökölünk a jégre, akkor újra és újra tovább törhet a gyenge szerkezetű jég. Ilyen esetben, ha partközelben, sekély vízben történik a baj és nem sikerül a jég felszínére kerülnünk, akkor kezeinkkel magunk előtt törve a jeget, biztonságban ki tudunk jutni a partra. Ha távol a parttól, mélyvízben szakadunk be, akkor mindenképp ki kell jutnunk a jég felszínére. Ennek legjobb módja, ha oldalfekvésben próbálunk meg felkerülni a felszínre, majd gördülve eltávolodunk a léktől és a lehető legnagyobb testfelülettel, fekvő testhelyzetben, csúszva indulunk el a part irányába. (Természetesen mindig az adott helyzet határozza meg azt, hogy mit tudunk végrehajtani. Van, amikor az ajánlott oldalfekvő testhelyzet helyett háton, vagy esetleg hason fekvő helyzetben könnyebb a felszínre jutás.)

A „fogyásban” lévő jég ezzel szemben táblásan törik. A táblás törés veszélye pedig az, hogy a jégtábla gyorsan visszaáll a helyére és mi a jégfelszín alá kerülünk, ami nagyban megnehezíti, olykor lehetetlenné teszi az önmentést. Ha ez megtörténik, akkor két dolog segíthet minket a jég alatti tájékozódásban, abban, hogy megtaláljuk a kiutat. Az egyik a kifújt levegő, mely buborék formájában a lék felé tart, a másik a világosabb, „fénylőbb” terület, mely szintén a lék helyét jelzi, azaz azt a helyet, ahol esélyünk lehet a kijutásra.

Önmentés

Ha sikerül partot érnünk:

Bárhogy és bárhol is történt a beszakadás, ha sikerül partot érnünk, azonnal menjünk meleg, fedett helyre (de ne túlfűtött helyre, mert kihűlés esetén a hirtelen melegítéssel akár árthatunk is). Szabaduljunk meg a jeges ruházattól és testünket dörzsöljük át jól, ezzel is serkentve a vérkeringést. Vegyünk fel száraz ruhát, vagy takarózzunk be egy pléddel és fogyasszunk meleg italt. Amennyiben jeges vízbe estünk, mindenképp orvosi vizsgálatra és szükség esetén szakszerű ellátásra lesz szükségünk!

Hogyan segíthetünk annak, aki bajba került?

A társmentés lehetőségei:

Az első és legfontosabb, hogy soha ne kezdjünk felelőtlenül mások mentésébe, mert ezzel saját életünket is kockáztathatjuk. (Igaz ez a vízből mentésre és a jégről mentésre egyaránt.) Lehetőleg azonnal hívjunk segítséget és a mentéshez használjunk valamilyen eszközt.

Mindenképpen eszközzel mentsünk!

Eszközös mentés:

Ha olyan partszakaszon vagyunk, ahol rendelkezésre állnak mentőeszközök (mentődeszka, mentőkötél, mentőöv, mentőpatkó, dobózsák, stb.), akkor alkalmazzuk azokat a biztonságos mentés érdekében.

Amennyiben egy mentőeszköz segítségével (pl. hosszú kötél) a partról elérjük a bajbajutottat, akkor ne menjünk a jégre, hanem próbáljunk meg a szárazföldről segíteni. Ha ez nem megoldható, akkor lehetőleg valamilyen eszközön (létra, deszka) fekve kezdjük el megközelíteni a bajbajutottat, így biztonságosan juttathatjuk el hozzá a mentőeszközt.

Fontos! A mentést végző személy soha ne álljon a beszakadt jég szélére!

Amennyiben nincs speciális mentőeszköz a közelben, akkor nézzünk körül a parton és keressünk mentéshez használható (általános) eszközöket, például egy szélesebb deszkát, egy létrát, vagy egy leakasztható ajtólapot, amire a mentést végző személy rá tud feküdni. Ha más nincs kéznél, akkor keressünk egy hosszú, erős ágat, vagy egy ruhadarabot és azt nyújtsuk oda a jégbeszakadtnak. Ha többen vagyunk, akkor hason fekve, egymás lábát fogva alkossunk élőláncot, hogy elérjük a bajbajutottat.

Közvetlen mentés:

Óvakodjunk a közvetlen - eszköz, vagy társ nélküli - mentéstől. Veszélyes lehet. Ezt a mentést jó, ha arra kiképzett, tapasztalt szakember végzi el. Azonban előfordulhat olyan eset, amikor nincs idő eszközt keresni, vagy segítséget hívni, hanem azonnali beavatkozásra van szükség. Ilyen esetben fekve közelítsük meg a bajbajutottat és kezünket nyújtsuk neki, hogy meg tudjon kapaszkodni benne. Ügyeljünk arra, hogy ha szükséges, ki tudjunk szabadulni a szorításából. Igyekezzünk úgy a felszínre húzni a jégbeszakadt embert, hogy tőlünk a lehető legtávolabb kerüljön a jégre (a súlyeloszlás miatt). Ezután fekvő testhelyzetben induljunk el a part irányba.

Soha ne merüljünk jég alá került ember után! Ezt a mentését minden esetben erre kiképzett szakember végezze!

Társmentés esetén, miután a bajbajutottat sikerült kijuttatnunk a partra, vigyük meleg helyre és kezdjük meg az ellátását. (A bajbajutott parton történő ellátása megegyezik a „Ha sikerült partot érnünk” alcím alatt leírtakkal.)

Társmentési gyakorlat

És befejezésül néhány tanács. Mielőtt jégre indulnánk:

Tájékozódjunk az aktuális időjárásról és jéghelyzetről!

Öltözzünk fel rétegesen! Olyan ruhát válasszunk, ami meleg, mégis könnyen tudunk benne mozogni. Válasszunk kevésbé nedvszívó (pl. termo, orkán) felsőruházatot.

Csomagoljunk meleg italt, plédet, törölközőt és váltóruhát, amit magunkkal viszünk a partra!

A mobiltelefonunkat töltsük fel 100%-ra és tegyük vízálló tokba!

Vigyünk magunkkal mentésre alkalmas eszközöket! Jó, ha van nálunk jégszög (önmentő eszköz), vagy legalább egy kés, egy hosszú erős kötél, vagy egy hosszabb tárgy (pl. hokiütő).

Soha ne induljunk el egyedül a jégre!

A lényeg, hogy készüljünk fel tudatosan! Legyen elsődleges szempont a megelőzés és a biztonság! Ha betartjuk a jégen tartózkodás alapvető szabályait, akkor nagy valószínűséggel megóvhatjuk magunkat a nagyobb bajtól. A tudatosság és a felkészültség életet menthet!