Miért jöttem a tanfolyamra?
Hetente végeznek új vízimentő kollégáink tanfolyamainkon. A gyakorlati oktatásba pillantottunk bele Keszthelyen, ahol egy hétig képezzük a vízimentőjelölteket.
Idejük nagy részét egy oktatóstégen töltik, illetve annak közvetlen közelében, innen ugranak, ide érkeznek vissza az úszásfeladatok után, itt gyakorolják a vízből kiemelést és az újraélesztést, valamint a vízimentő eszközök használatát. Még a vizsga előtt beszélgettünk leendő kollégáinkkal arról, hogy miért szeretnének vízimentők lenni, és mit kell a legkitartóbban gyakorolni a vízben végzendő gyakorlatok közül.Máté:
„Versenyszerűen úszom, ezért azt gondoltam, hogy jól lennék ebben. Ezen kívül az is motivált, hogy egész évben egyéni sportágat űzök, és szeretnék legalább nyáron csapatban dolgozni. Tetszik, hogy van küldetése is a munkának, és az is, hogy egyáltalán nem könnyű vízimentőnek lenni. Sokan nem is gondolnák, milyen fárasztó egy ezerfős strandot felügyelni két vízimentőnek. Az a fegyelem is tetszik, amit be kell tartanunk, amióta megérkeztünk, várom már, hogy idősebb, tapasztaltabb vízimentőktől ezt még jobban ellessem.
Az úszásfeladatok nekem jól mennek, de a szabadulófogásokra ezt nem mondhatom. Ezeket azért gyakoroljuk, hogy meg tudjuk védeni magunkat akkor, ha egy pánikban, az életéért küzdő embert kell kimentenünk, aki öntudatlanul lenyom minket, hogy levegőhöz jusson. Ezeknek a fogásoknak az ismeretével meg tudjuk előzni, hogy veszélybe kerüljünk, és még ki is tudjuk menteni őt is. De azt nem tudom, mennyit kell gyakorolni ezeket, hogy azt érezzem, hú, de jól megy ez nekem.”
Magor:
„Versenyszerűen vízilabdázom, ezért gondoltam, hogy jó lennék vízimentőnek. Ezen kívül több barátom és a bátyám is vízimentő volt, ezért választottam ezt nyári munkának. Arról nem is beszélve, hogy itt a Balatonparton lehetek egész nyáron, és nem mondjuk egy konyhában kell álldogálnom. Ami nekem nehézséget okoz, az az, hogy tartanunk kell egy szigorú protokollt minden mentési feladatnál, az elsősegélynyújtásnál is, ezt pontosan meg kell jegyezni, különben nem fogunk átmenni a vizsgán. Az elméleti kérdésekre közösen készülünk, most is ezért ülünk itt a fa alatt, az úszásfeladatoknál pedig segítünk a többieknek, többen fordultak hozzánk technikai kérdésekkel. Jó látni, hogy javul az úszásuk attól, hogy elmondunk nekik egy-két trükköt.”
Márton
„Régóta vonz az egészségügy és a vízpart, így nagyon megtetszett ez a lehetőség. Sosem tanultam igazán úszni, de a vízbiztonságom megvolt, balatoni nagynénémnek köszönhetően. Egy hetet készültem, ami nagyon kevésnek hangzik, de mindennap órákat gyakoroltam, a tüdőmet is nagyon meg kellett edzeni. Az első pár napban medencében, majd a nagynéném segítségével itt a Balatonon készültem a felvételi feladatokra. Addig eljutottam, hogy bejussak a tanfolyamra. Nem sok esélyem volt ilyen tudással, de hát csak sikerült.
Most, a tanfolyam negyedik napján tartok ott, hogy közelítem a nyolcperces időt, ami a sikeres vizsgához szükséges. Ha nem sikerül ezen a héten ilyen jól úsznom, akkor addig gyakorlok, míg meglesz.
Az Észak-Alföldön nőttem fel, de nem igazán jártunk a felső-tiszai strandokra, ám egész kis korom óta tisztában vagyok azzal, milyen veszélyei vannak a víznek. A lakóhelyem közelében is lehet vízimentőnek tanulni, de itt komolyabbak a követelmények, ezért inkább idejöttem, még ha mindennap meg is halok egy kicsit, annyira kemény a képzés. Az oktatók szerencsére nagyon motiválnak bennünket, bíztatnak, segítenek a technikámat javítani, így ha nem is ezen a héten, de hamarosan biztos sikerül majd nekem is letenni a vizsgát.”
Csenge és Abigél:
„Mi egy hónapot készültünk együtt egy uszodában. Nehéz volt, hiszen mi kézilabdázunk, nem tudtunk olyan jól úszni, nagyon sokat kellet gyakorolni, hogy teljesíteni tudjuk a szintidőt. Ha nem együtt edzünk, biztos mind a ketten feladtuk volna, de tartottuk egymásban a lelket. Most, hogy egész héten gyakoroltak velünk az oktatók, úgy tűnik, az úszásfeladatok sikerülni fognak. Bár a víz alatti úszástól, amikor 20 métert kell minimum egy levegővel leúszni, ráadásul tartani az irányt a bója felé, úgy, hogy nem látjuk a víz alatt, attól félünk egy kicsit. “
“A szabadulófogások miatt azért szoktak megbukni a vizsgán -úgy hallottuk-, az tényleg nem könnyű. Hiába karatézom 7-8 éve, itt újra kellett ezeket tanulni. Kell hozzá valamennyi erő is, annyi nekünk is van, de a technika a lényeg, azt azért még nagyon sokat kell gyakorolnunk.”
Tamás:
„Ötvenéves voltam az idén, és több olyan változás is történt mostanában az életemben, amelyek nem éppen pozitívak. Emiatt új kihívásokat keresek az életben. Egy barátom ajánlotta figyelmembe a tanfolyamot, és bár a képességeim egy kicsit gyengébbek, mint a fiatalokéi, végigcsináltam az egyhetes gyakorlati képzést, ami már csak azért is jó volt, mert teljesen kibillentett a komfortzónámból. Nem csak a vízzel, hanem saját magammal is meg kellett küzdenem, de erősödtem, ami nagyon jót tett.
Jól kell úszni ahhoz, hogy valakit felvegyenek és még annál is jobban, hogy le tudjon vizsgázni. Én fiatal koromban úsztam jól, de már évek óta nem edzek. Amikor eldöntöttem, hogy idejövök, akkor egy hónapot készültem előtte. Medencében 600 métert úsztam a szintidő alatt a 400 helyett, ami a követelmény a bejutáshoz. Azt hittem ez bőven elég lesz. Aztán, amikor elkezdtem a Balatonban gyakorolni, azt hittem, megfulladok. Nem gondoltam, hogy ennyit számít, hogy a medencében könnyű tájékozódni, könnyű tartani az irányt, nincs szél és hullámok. De sikerült megúsznom a szintfelmérőt, és azóta, hiába lettem egyre fáradtabb ezalatt az egy hét alatt, az oktatók nagyon sokat segítettek, sokat fejlődött az úszásom. Volt olyan, hogy csak velem gyakoroltak, hogy fejlődjek. Az oktatók addig nem nyugszanak, míg mindenki meg nem tanulja a feladatok kivitelezését: akinek ez nem megy egy hét alatt, annak adnak lehetőséget, hogy tovább gyakoroljon és később vizsgázzon. Az a mentalitás is szimpatikus nekem, amit az oktatók a képzés első napjától közvetítenek: megkövetelik a tiszteletet a többiek és a munka iránt is, illetve a kollegialitást és az egymásért való kiállást.
Azt is jó lehetőségnek tartom, hogy amellett, hogy sikeres vizsga esetén strandon fogok szolgálatot teljesíteni, talán -koromból és eddigi munkatapasztalataimból adódóan- más munkakörben is kapok majd feladatokat a VMSZ-nél később.
Tanfolyamainkról itt olvashatnak összefoglalót. A jelentkezés feltételeit pedig itt találják.
Korábbi hírek
- 2024-11-20 - Beszélgetés a vízimentő munkájáról
- 2024-11-18 - Miben hasonlít egy balatoni vízimentő és egy PwC-s kolléga munkája?
- 2024-11-15 - PARTNEREKET, FINANSZÍROZÁSI LEHETŐSÉGEKET KERESÜNK EGY VITORLÁSBONTÓ LÉTREHOZÁSÁHOZ!
- 2024-10-28 - Csodával határos módon sikerült megmentenünk egy idős vitorlázót
- 2024-10-07 - A VMSZ összefoglalója a 2024. évi nyári szezonról
- 2024-09-29 - Több riasztást is kaptunk az este és az éjszaka folyamán
- 2024-09-26 - Köszönjük, hogy minket választottak!
- 2024-09-24 - Eszközmentések a déli parton
- 2024-09-20 - Néhány biztonsági tanács csónakos horgászoknak
- 2024-09-18 - Sikeresen letették az első vízimentők az államilag elismert képesítő vizsgát
- 2024-09-13 - Interjú dr. Jászkuti Ákos mentőorvos - légimentővel
- 2024-09-06 - Milyen feladatai vannak a matrózainknak? - Képriport
- 2024-08-27 - Beszélgetés a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium vezetőjével
- 2024-08-21 - Interjú Szabó Nándor mentőtechnikus kollégánkkal
- 2024-08-19 - Felavattuk kilencedik mentőmellényállványunkat a Balatonon
- 2024-08-18 - Sikeresen élesztettünk újra egy vízbefulladt férfit ma délelőtt
- 2024-08-09 - Az idei gyerektáborunkról
- 2024-07-30 - Beszélgetés Tim Attila mentőápoló kollégánkkal
- 2024-07-30 - Beszélgetés dr. Béres András mentőorvos kollégánkkal
- 2024-07-25 - Súlyos betegségből gyógyult gyerekeknek rendeztünk vízbiztonsági programot