Beszélgetés a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium vezetőjével

Dr. Horváth Ákos meglehetősen sokat tud a balatoni szelekről. Negyven éve figyeli és elemzi a Balaton időjárását a Siófoki Meteorológia Obszervatórium tornyából. Ő és kollégái adják ki a viharjelzést nemcsak a Balatonra, hanem a Velencei-tóra és a Tisza-tóra is. Abból az apropóból beszélgettünk vele, hogy idén 90 éves viharjelzés a Balatonon, amihez hasonlóan jól működő veszélyjelző rendszert keveset ismerünk a világon.

Viharjelző berendezés, fotó: Szilágyi Eszter

Ahhoz, hogy a viharjelző rendszer működjön, önöknek 24 órában kell elemezni azokat a mérési eredményeket, amelyek a különböző műszereken keresztül bejönnek?

Igen. Az Obszervatórium tornyában 24 órában van ügyeletes meteorológus, aki kiadja a jelzést, ha szükséges. Illetve nagyon fontos, hogy minden jelzéshez készítünk egy előrejelzést is. Amikor kiadjuk a másodfokú jelzést, akkor a lámpák elkezdenek villogni 90-szer percenként. Ez jelentheti azt, hogy 60, de azt is, hogy 120 kilométeres széllökés lesz, ami jelentős különbség. Éppen ezért nagyon javasolt annak, aki vízre száll, vagy egyáltalán elmegy strandolni, hogy legalább egy pillantást vessen az időjárás-előrejelzésre.

Minden információt közzé teszünk a met.hu/balaton oldalon. Pontosan le van írva, hogy milyen szélre számítunk, milyen irányból, várhatóan meddig tart. Mindez a Meteora nevű mobiltelefonos alkalmazáson is megtekinthető.

Fontos azt is tudni, hogy nem arról van szó, hogy egyszerűen csak regisztráljuk az erős széllökést, és akkor adjuk ki a viharjelzést, amikor az bekövetkezik, hanem legalább fél órával, optimális esetben háromnegyed órával az első széllökés előtt ki kell mennie a jelzésnek.

A Balaton vízterületén lévő meteorológia állomás szerelése

Nagyon fontos, amit mond: a viharjelző rendszer nem akkor kezd el jelezni, amikor felerősödik a szél, hanem már jóval előtte. Tehát ha valaki vitorlással vagy egy SUP-pal elindult, akkor bizonyosan lesz ideje arra, hogy biztonságosan kiérjen a partra, mielőtt a nagyobb széllökések elkezdődnek - ha figyeli a lámpákat. Mégis gyakran halljuk a bajbajutottaktól, hogy hirtelen csapott le a vihar. Van olyan szél, amit önök nem látnak előre?

A viharjelzés beválása körülbelül 85%. Tehát 85 %-ban biztos, hogy fél óra vagy háromnegyed óra múlva bejön az erős vagy viharos széllökés. A maradék 15 százaléknak a 90 százaléka az, amikor kiadtuk a riasztást, de nem jött be a szél. És marad egy nagyon kis százalék, amikor úgy érkezik a vihar, hogy nincs kint riasztás. A természet ilyen: vannak esetek, amikor egyszerűen nem lehet pontosan megfogni a folyamatokat. De ez nagyon ritka, és azon dolgozunk, hogy minél kevesebb ilyen legyen.

Ha már tíz-húsz százalék esélye van annak, hogy lecsap a tóra a vihar, ki kell adjuk a jelzést. Ám előfordul, hogy mégis elmegy nyugaton vagy keleten. Ilyenkor például a vízibicikli-kölcsönzős érthetően bosszankodik, hiszen bevételtől esett el, miközben nem is volt viharos szél. De emberéleteket nem kockáztathatunk, úgyhogy ki kell adjuk a jelzést. Egyébként azok a kölcsönzők, akik régóta itt dolgoznak, megértik ezt, tudják, hogy ez benne van a pakliban.

Önöknek nagyobb felelősséggel jár a munkája, mint azoknak, akik a szárazföldre adnak időjárás előrejelzést.

A miénk elég kemény feladat. Szerintem egy tó körül sincs ilyen nagy fürdőző élet Európában. Van, amikor közel félmillió ember van nyakig a vízben. Ilyenkor az a meteorológus, aki a toronyban ül, végül is felel azért, hogy egy váratlan vihar vagy erős szél jelzés nélkül ne csapjon le a Balatonba, ne kockáztassuk emberek életét. Ehhez manapság nagyon sok adat áll rendelkezésünkre, nagyon sokfelé vannak a HungaroMet-nek műszerei. Az Obszervatóriumban van egy nagy teljesítményű szuperszámítógép, ennek segítségével azokat az egyenleteket oldjuk meg, amelyek az előrejelzést készítéséhez szükségesek.

Maximális széllökés térkép

10 perces széllökés térkép a Balaton területére

Nagy balatoni rendezvények előtt, például a Balaton-átúszást megelőzően, önök másfél-két nappal előre meg szokták tudni mondani, hogy megfelelő lesz-e az időjárás a rendezvény megtartásához. Sőt, előző nap már azt is szokták tudni, hogy a program ideje alatt hány órakor lesz szél, hány óráig lehet a vízben maradni, hány óráig kell elrajtolnia annak, aki biztosan célba akar érni a szél felkerekedése előtt. Ahhoz, hogy ezt ilyen pontosan meg tudják mondani, mennyire messzire kell nézniük földrajzilag?

Ahhoz, hogy három órára előrejelzést tudjunk készíteni, nagyjából az egész Kárpát-medencének a mérési adatait ismernünk kell. Ahhoz, hogy hat órára tudjunk előrejelzést készíteni, Franciaországtól Oroszországig, Skandináviától Olaszországig, a Földközi-tengerig tudnunk kell mindent. Ahhoz, hogy napokra előre készítsünk előrejelzést, az egész Földről kell adatokhoz jutnunk. A HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató tagja a Középtávú Időjárás Előrejelzések Európai Központjának (ECMWF), amely ad egy hosszú távú vagy középtávú előrejelzést, és ezt mi leskálázzuk a Balatonra. Több napra előre nagy a bizonytalanság, de a számítások segítségével azt meg tudjuk mondani, hogy körülbelül mennyi az adott előrejelzés beválási esélye.

Visszatérve a Balaton-átúszásra: olyasmit kívánnak tőlünk, ami messze az átlagos elvárás fölött van, tulajdonképpen a határainkat súrolja. Nem az a nehéz, hogy lesz-e erős szél, hanem az, hogy lesz-e élénkülés, amit sokszor fél órával, egy órával előre is nehéz megmondani. Egy Balaton-átúszásnál már 8-9 m/másodperces szél -főleg, ha délnyugati-, nagyon komoly kockázatot jelent. Ugyanakkor a viharjelzés szempontjából ez a szél nem egy különösen nagy dolog. Mégis, egy ilyen rendezvény alatt már kritikus lehet.

Az idei átúszásnál messze nem volt erős szél, csak hosszan fújt a nyugati part felől, így volt lehetősége megnöveszteni a hullámokat, amik tarajossá váltak. Ez nagyon megnehezítette az úszók dolgát, akik hősiesen helytálltak.

Nagy hullámzásban több úszó kénytelen feladni a Balaton-átúszást

Egy másik veszélyforrás a Balatonon az, amikor az ember a parton szélárnyékban fekszik rá a matracra, vagy áll a SUP-ra, és a parttól eltávolodva hirtelen kikerül ebből a szélárnyékból. A szél belekap a matracba vagy akár egy vízibiciklibe is, elkezdni besodorni a mély vízbe. Számos halálos balesetet okozott már ez a jelenség. Ön mit tanácsol, hogyan tudunk erre figyelni?

Két dolgot tehetünk: egyrészt, figyelni kell a viharjelzést. Ha villog a viharjelző lámpa van, mi mégis azt látjuk, hogy szélcsend van, akkor ne dőljünk be a természet csalafintaságának. Valami oka van annak, hogy kint van a jelzés. Másrészt, érdemes figyelni a víznek a színét. Ehhez kell némi gyakorlat, de egy idő után fogja látni az ember: a part közelében apró hullámokat figyelhetünk meg, és ahogy megyünk a szemünkkel befelé, azt látjuk, hogy nagyobb hullámok jelennek meg. Ezeknek más a színük. Ha azt látjuk, hogy zöldes és nagyon színváltós a Balaton befelé, akkor nagyon valószínű, hogy ez a jelenség már elindult.

Sokszor a felhőtlen idővel járó déli szélnél szokott ez probléma lenni. Megindul a déli szél, a Balatonon kívül már mindenütt fúj, de a Balaton fölött átfúj, ugyanis fölfut a balatoni hideg levegőre. Mi ezt hideg-dómnak nevezzük, erre a hideg levegőre fut föl a szél. Aztán utána belemar ebbe a hideg-dómba, és sokszor a parttól távolabb, befelé csap le először. A vitorlások jól ismerik ezt a jelenséget, hirtelen egy durva pöfföt éreznek.

A víz színét figyelve fontos információt kaphatunk a szélről

Hogyha a szélre és a szél okozta veszélyekre gondolunk, akkor a hullámok jutnak elsőként eszünkbe.

Hogyha valaki az előbb említett met.hu/balaton oldalt figyelmesen megnézi, látja, hogy vannak hullám-előrejelzések, és aktuális hullámhelyzet is. Ezt úgy számoljuk ki, hogy megnézzük, hogy az adott ponton milyen szél fúj, az adott pont szélirányba nézve milyen messze van a parttól és milyen mély a víz. Ebből a három paraméterből ki lehet kalkulálni, hogy az adott ponton milyen a legvalószínűbb hullámmagasság.

Van olyan szél, ami nem is hullámokat csinál, hanem sokkal veszélyesebb jelenséggel találkozunk.

Ez a vízfüggöny. Ez főleg olyankor alakul ki, ha viszonylag sima vízre hirtelen csap le az orkánerejű szél. Ilyenkor a szél egész egyszerűen fölkapja a vizet. Gyakorlatilag olyan látvány, mintha egy hófúvás lenne a víz fölött. Aztán persze kialakulnak a hullámok, ezek valamelyest csökkentik ezt a jelenséget, de ilyenkor a hullám tetejéről, tehát nem a teljes vízfelszínről, csak a hullám tetejéről lekapja a vizet a szél. Ezt hívjuk vízporzásnak, és azt mondja a fáma, hogy ebbe bele lehet úgy fulladni, hogy az ember feje végig kint van a vízből.

Ez is azt mutatja, hogy komolyan kell venni a viharjelzést.

Igen. De azt tudni kell, hogy ha valami szörnyű nagy viharral számolunk, akkor külön értesítjük a vízirendészetet és önöket is. És ilyenkor látjuk innen a toronyból, hogy a rendőrhajók és a vízimentőhajók végigszaladnak a part mentén és mindenkit kiküldenek.

Van egy olyan szél, amit az északi parton élők gyakran emlegetnek: a bakonyi szél. A helyiek tartanak egy kicsit tőle, de legalábbis tisztelik. Azt is mondta nekem már valaki, hogy mindig megnézni a radarképen, hogy fúj-e Bakonyban erős szél, és ha igen, inkább nem megy ki kajakozni a vízre.

Nem rossz a megközelítés, de nem százszázalékos. A Bakonyban mindig erősebb szél fúj. És bizony előfordulhat, hogy szabályosan lecsap a Balatonra, de ehhez sokféle időjárási paraméternek kell teljesülnie, épp ebből írja az egyik fiatal kollégám most a PhD-ját.

Ezt a hatást Cholnoky Jenő, egykori neves geográfus „fő szélnek” nevezte, mert föntről jön. Lényegében nagyon hasonló ez a bóra nevű tengerparti szélhez. A Bakony képez egy áramlást, és ha a Balatonon melegebb a vízfelszín, akkor a lecsapó szél teljesen hozzá tud vágódni a talajhoz és a víz felszínéhez. Van, hogy az északi partra érkezik, van, hogy a délire. Ennek szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a Bakonyra merőlegesen fújjon a szél, tehát északnyugati irányú, és meglehetősen erős legyen. És ez az úgynevezett bukószél nagyon erőteljesen tud változni a távolsággal. Azt vesszük észre, hogy Zamárdiban alig fúj valami, míg Siófokot elfújja. De akár 100-200 méteren belül is tud változni ennek a fajta szélnek az erőssége.

Hullámmagasság térkép a Balatonra

A szél a Balatonra minden esetben megérkezik valahonnan vagy a Balaton is tud szelet csinálni?

Vannak bizonyos esetek, amikor a Balaton teljesen uralja a szelet. Amikor a nagy térségi folyamatok hatása nem annyira jelentős, akkor kialakul a jól ismert tavi szél. A víz felől fúj a nappali órákban, amikor a víz hidegebb, a szárazföld felől fúj az éjszakai órákban, mikor a víz melegebb. Ez a tavi cirkuláció nagyon markáns tud lenni. Ha valaki fölnéz az égre, sokszor látja, hogy a Balatontól északra és délre vannak felhők, a Balaton fölött pedig nincsenek. A Balaton fölött kialakul egy leáramlás, egy felhőoszlató hatás.

Ezen túl, a Balaton néha az egészen goromba légköri folyamatokra is vissza tud hatni. Jön egy zivatar, mondjuk nyugatról, és a Balaton feletti a leáramlás ezt a zivatart, vagy zivatarrendszert akár ketté is tudja vágni. Tehát elmegy északon is, meg délen is, de a Balaton fölött alig mutatkozik. Ezt szintén akkor tudja a tó megcsinálni, ha a nagy térségi folyamatok hatása nem annyira erős.

És a Balatonnak más millió hatása van még. Például a nedves levegőt a délinyugati szél kifújja Székesfehérvár felé, és az menet közben fölmelegszik, majd a móri árok magasságában heves zivatarok alakulnak ki, végső soron a Balaton nedvességéből. És ez a rendszer akár egész Budapestig is eltarthat, vagyis sokszor a balatoni levegőből keletkezett zivatarok áztatják a pesti flasztert is. A Balatonnak komoly ereje van...