A szél veszélyei a vízen

Rendszeresen riasztanak minket olyan bajbajutottakhoz, akik a szél miatt kerültek veszélybe. Pontosabban amiatt, mert nem ismerik vagy nem veszik komolyan azokat a veszélyhelyzeteket, amiket a szél okozhat a vízen. Ami a szárazföldön ártatlan légmozgásnak tűnik, a vízen életveszélyes is lehet.

Ebben a cikkben felsoroljuk, hogy mi mindent kell figyelembe venni a széllel kapcsolatban. Az alábbi tanácsok mentési eseteinken alapulnak.

Aktuális szélerősség és szélirány adatok a Navinfo oldalunkon

A legnagyobb segítség a négy legnagyobb tavunkon a viharjelzés. A viharjelzést a szél erőssége szerint adják ki.

Elsőfokú viharjelzésben a viharjelző lámpák 45-ször villannak egy perc alatt (tehát lassabb, mint a másodpercmutató mozgása). Ilyenkor úszni, fürdeni, felfújható és egyéb fürdőeszközt (SUP, gumicsónak, gumimatrac stb.), vízibiciklit használni, valamint csónakkal közlekedni csak a parttól számított 500 méteren belül szabad.

Másodfokú viharjelzésben a lámpák 90-szer villannak egy perc alatt (tehát gyorsabban, mint ahogyan a másodpercmutató halad). Ilyenkor tilos fürdeni vagy strandeszközzel, SUP-pal, csónakkal (ideértve a kajakot és a kenut is) vízre menni.

Előfordul, hogy a lámpák már villognak, mi pedig azt érzékeljük, hogy egyáltalán nem fúj még egy gyenge szellő sem. Ennek több oka is lehet. A viharjelzést nem akkor indítják, amikor elkezd fújni a szél, hanem fél–háromnegyed órával azelőtt. Azért, hogy mindenki időben ki tudjon menni partközelbe vagy a partra.

Beaufort szélerősség-skála

A másik oka pedig lehet egy veszélyforrás: a szélárnyék. Egy-egy domborzati elem vagy épület felfoghatja annyira a szelet, hogy a parton azt érzékeljük, alig fúj. Ám a szélárnyékból kikerülve, akár csak 100 méterre a parttól, belekaphat a szél a matracunkba, és besodorhat a mélyvíz felé. Nézzük meg magasban lévő tárgyakon, fákon, hogy azokat nem lengeti-e erősen a szél. Vagy nézzünk távolabbra is: ott nem tűnik erősebbnek a szél?

Vagyis minden esetben komolyan kell venni a viharjelzést! Nemcsak a viharjelző lámpák segítenek a Balatonon, a Tisza-tavon, a Fertő tavon és Velencei-tavon, hanem a TaVihar applikáció is, ami értesítést küldd, ha változik a viharjelzés állapota. De a HungaroMet oldalán is fent vannak az aktuális viharjelzési fokozatok.

Nézhetjük a fákon is, hogy lengeti-e őket a szél

Ha enyhe szél van, és be lehet menni a vízbe, mindenképp nézzük meg a szélirányt. Ha a parttól befelé fúj, veszélyes lehet, felfújható eszközzel inkább ne menjünk vízre. Ha szörfözni szeretnénk (vagy más széllel hajtott sporteszközzel vízre menni), akkor is mindig nézzük a szélirányt. Ha parttól elfelé fúj, csak tapasztalt szörfösök menjenek a vízre. És mindenképpen legyen rajtuk mentőmellény, valamint vízhatlan tokban telefon valahova a testünkre erősítve, hogy tudjanak segítséget kérni, ha baj van.

Ha nem tudjuk megállapítani a szélirányt, keressük meg a HungaroMet oldalán az aktuális széltérképet, ott nyilak mutatják, hogy honnan hová fúj a szél. Sőt, a szélsebesség is oda van írva. Ahol nincs viharjelzőrendszer, ott mindenképp érdemes nézni a szélsebességet, és ha 45 km/h fölött van, akkor ne kockáztassunk, ez az elsőfokú viharjelzés értékét jelenti.

Magyarország folyamatosan frissülő széltérképe

A szél egy szinte láthatatlan veszélyt is hordoz: az erős szél porlasztja a vizet, ezért a vízfelszín felett közvetlenül egy páraréteg alakul ki, pont ott, ahol a fürdőző arca van, ez megnehezíti a légzést. Ettől is lehetünk rosszul, sőt, bizonyos esetekben fulladást is okozhat. Ezért sem szabad másodfokú viharjelzés idején a vízbe menni. Ahol nincs viharjelzés, a 65 km/órás szélsebességet kell figyelni a térképen, és ekkor már nem szabad vízbe menni.

És egy még egy nagyon fontos tanács, amit kérünk, hogy mindenki fogadjon meg, mert nem egyszer, nem kétszer láttunk tragédiákat emiatt. Ha egy felfújható játékot vagy eszközt elkezd a mély víz felé fújni a szél, ne induljunk utána. Akkor sem, ha az a labda a gyermekünk kedvence. Úgy tűnhet, hogy épp csak beljebb löki a labdát a hullám vagy szél, és még elérjük. De sokszor láttuk már, hogy miközben például egy úszógumi után úszott valaki, elfelejtett arra gondolni, hogy még ki is kell majd úszni. És amikor elfáradva úgy döntött, hogy visszafordul, nem volt ereje a partra jutni és elmerült. Egy-egy ilyen eszközért semmiképp ne kockáztassunk. Pláne, ha egyedül vagyunk a gyermekkel a strandon: amíg mi beúszunk a játékért, addig ő egyedül van a vízparton, pedig semmi esetre nem szabad egyedül hagyni egy gyermeket a víznél.

Végül, ne feledjük, a viharjelzőrendszer április 1. és október 31. között működik. Ha ezen az időszakon kívül megyünk vízre, mindenképp nagyon alaposan meg kell nézni az előrejelzést és a széltérképeket.

Hullámzás a Rupert kormányállásából fotózva

További információk olvashatók a Balatoni-időjárásról abban az interjúban, amit tavaly készítettünk dr. Horváth Ákossal, a Siófoki Meteorológiai Obszervatórium vezetőjével.

És tesztelheti is tudását a viharjelzésről abban a kvízben, amit mi készítettünk.